Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1963-1964

1963. november 8. (182-267.)

■9­59« Az államvizsgát a hallgató csali: a dékán által ne ghat ár o zott /taré-™ - venként legfeljebb 5/ állapivizsga időszakban tehet. Az állam—^ vizsgát legkésőbb az abszolutórium megszerzésétől száxiitott két éven belül kell letenni# Kivételesen indokolt esetben az intézmény vezetője az államvizsga letételét a két év eltelte után is enge­délyezheti. Ha az államvizsga letételére négy év eltelte után ke­rül sor, az időközben bekövetkezett tantervi különbségek miatt a dókán kiegószitő vizsgák letételét is előírhatja. 60, Államvizsgát Állami Vizsgáztató Bizottság / a továbbiakban ÁVB / előtt kell tenni. Az ÁVB elnökát a felügyeletet gyakorló miniszter, tagjait pedig az intézmény vezetője bizza meg egy évi időtartamra, A felsőfokú technikumokban,0s szakiskolákban az ÁVB elnökét a mű­velődésügyi miniszter, az ÁVB tagjait a felügyeletet gyakorié ni- A niszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben bizza meg, ’."'Min-r den karon legalább annyi ÁVB-t kell szervezni, ahány féle szak- képesítést ad a kor. Az azonos szakképesítést-; szerző vizsgá­zók nagy száma esetén több ÁVB is szervezhető« 61, Az ÁVB—nek az elnökön kivül 2—6 tagja van /professzorok^ docen­sek, intézeti tanárok, a. dékán felkérésére ayszakminisztériumok által javasolt szakemberek/. Amennyiben az ÁVB tagjai között valamely tárgy vizsgáztatására nincs speciális szakember, az illető tárgyból a dékán által megbízott oktató /professzor, docens -kivé­telesen adjunktus - intézeti tanár/ vizsgáztat, 62, A hallgató feleletét az ÁVB tc,gjal és a vizsgázta-tók tárgyanként külön osztályozzák,. Az ÁVB zárt ülésen megállapítja a hallgatónak az egyes tárgyakban elért;érdenjegyét. Vita esetén szavazással döntik el az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök ha- . • tároz. Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetnie 65, Az államvizsga tanulmányi átlageredményét egyszerű szántani átlag A alapján kell megállapítani. Ha a tanterv szakdolgozatot /záródolgo— . zatot, gyakorlati feladatot/, illetőleg diplonatervet /diplomamun­kát /is előir, az erre adott érdemjegyet is be kell számítani az államvizsga tanulmányi átlageredményének kiszámításánál, 64, Sikeres .államvizsga alapján az intézmény a jelöltnek szakká— ; pesitését feltüntető oklevelet ad. Az oklevél minősítését—a 65« pontban foglalt felsőoktatási intézmények kivételével - az állam­vizsga tanulmányi átlageredményének valamint az egyes szakok tanter­vében meghatározott tárgyak szigorlatának számtani középarányosa adja. 65* Az orvostudományi egyetemek - kivéve a gyógyszerésztudonányi karokat -, a,tudományegyetemek állam- és jogtudományi karai? valamint az Állatorvostudományi 'Egyetem hallgatóinak doktori oklevelébe a "summa cun laude" "cum laude" "rite" minősítés vala—a melyikét kell bevezetni, az alábbi meghatározás szerint. Ha a hall­gató egyetemi tanulmányai folyamán valamennyi szigorlatának valamint az államvizsga tanulmányi átlageredményének a számtani közép- arányosa: 4.51- 5, okkor "summa cun laude", 3.51— 4,5p, akkor "cun laude", ' 2,00-3,50, akkor "rite" minősítést kap doktori .oklevelébe. te

Next

/
Thumbnails
Contents