Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1962-1963
1963. július 26. (436-489.)
6 851o A másik téves álláspont értelmében a tudományos cinek megszerzésére irányuló munka nan nem hat egyértelműen kedvezően az oktatási tevékenységre. A jó oktatónak - vallják - tárgya ninden területén egyforma magas színvonalat kell képviselnie, és ezt a specializálódás megakadályozza. Az ilyen nézetek csak arra jók, hogy ideológiai alapot teremtsenek az elmélyült munkától való tartózkodásnak. A doktori cin elérésével szembe támasztott követelmények olyanok, hogy ninden elméleti munkát folytató oktató tervszerű tevékenységgel teljesítheti azokat, és az ilyen irányú munka kialakítja a fiatal oktatók rendszerező képességét, alkalmassá teszi őket, hogy egy tárgy anyagát fejlesztve e tárgy előadóivá váljanak, ós igy közvetlenül az oktatást segiti* Ezért a cinek szerzésére a kar továbbra is ösztönözni kivanja az oktatókat, elvet ninden olyan nézetet, amely lebecsüli a tudományos munkát. Az egyetem egyes területein az oktató-nevelő munkát az elmélyült tudományos kutatómunka, máshol a színvonalas tervezőmunka támasztja elsősorban alá. Az oktatók megítéléséhez a jó pedagógiai készség a példamutató politikai magatartás mellett a .szákma. a tudomány és a gyakorlat terén elért eredményeket ' kell figyelemmel kisérni, mégpedig a szakterület sajátosságainak megfelelően. A megépült terveknek, elnyert tervpályázati dijaknak cs oddigicknél komolyabb elismerést kGll kiváltaniok egyetemen belül, biztosítani kell, hogy az egyetem tudományos közleményeiben ezekről publikációk jelenhessenek meg. Helyes volna ha az egyetemi doktori cimek odaítélésénél a kar specialitásainak megfelelően a tényleges tervezési sikereket is figyelembe venné. A Kar oda kiván hatni, hogy a Magyar Tudományos •“■kadómia a kiemelkedő tervezői eredményeket tudományos fokozatokkal honorálja. Non ért egyet a Kar a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatával az aspiránsfelvételek ügyében. A Kar a magasabb fokozatok elérésére ösztönzi a tanszonclyzotet. Többen vannak karunkon olyanok, akik újra meg újra pályáznak aspiranturára és sorra elutasítják őket, noha a vizsgán megfelelnek. Az indokok sokszor ellentmondók, közös eredményük az, hogy az érdekeltek terveit áthúzzák, fejlődésüket megakasztják. Támasszon az Akadémia megfelelően magas követelményeket a munkák minősegének megítélésénél, de ösztönözzön mindenkit munkára. *.rra kell ösztönöznünk az illetékeseket, hogy több más országhoz, igy a Szovjetunióhoz hasonlóan nálunk is tegyék lehetővé tudományos cinek elérését képzőművészeinknek nüvőszctelnúleti munkákkal, illetőleg nyelvtanárainknak az alkalmazott nyelvtudomány, a nyelvokt.tás kérdéseire vonatkozó dolgoza»
