Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1962-1963
1963. február 12. (212-257.)
11 * 3. Konferenciák . ' A konferenciáknak a levelező oktatásban elfoglalt szerepét 1961« novemberi jelentésemben részletesen taglaltam.- Kétségtelen, hogy a konferenciák hatásfoka lényegesen növelhető, ha. azok egy-egy évfolyam részére előre elkészített beosztás és terv szerint kerülnek lebonyolításra. A konferenciák felépítése természetesen erősen függ a tantárgy jellegétől; általánosságban a következő részekből épülhet fel egy-egy konferencia:- a legnehezebb, súlyponti anyagrészek előa&ásszerü ismertetése ;-v válaszadás a. hallgatóknak az elméleti anyaggal kapts*- latos kérdéseire;- tervezési konzultáció;- Írásbeli dolgozat, számítási gyakorlat elkészítése» ' - laboratóriumi bemutató. A jelenlegi szolgás az, hogy a félévenkint tartott konferenciákon az egy-egy tantárgyra jutó össz-óraszám a félév elején, közepén és végén tarott konferenciák között egyenletesen kerül megosztásra. Ez azzal jár, hogy az első konferencián az idő nem használható ki jól, mert ekkor még csak általános tájékoztatás adható. Ezért az első konferencián egy-egy tantárgyra csak egy óra jusson; a ké-' sőbbi konferenciák óraszáma ennek megfelelően növelhető. Elvként mondható ki, hogy a konferenciák foglalkozásait 13-30 fős tanulócsoportönkint célszerű megtartani. Ä jelenlegi oktatói.ellátottság nem kielégítő. Egy-egy előadáson, gyakorlaton gyakran egy előadó, vagy gyakorlatvezető igen nagyszámú hallgatóval foglalkozik, ami még nappali formában som lenne kielégítő. A konferenciák tartására több oktatót kell bevonni s a foglalkozásokat az említett kis csoportokban megtartani. Helyes az, ha egyvegy 1 ilyen csoportnak állandó vezető oktatója van, ki hallgatóival évközben is tartja levelezés konzultációk révén a kapcsolatot. 11343
