Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1961-1962

1961. november 28. (37-112.)

kiesői: Lián kérdések megoldása miatt - telepi-tett üzemeknél ez azonban járhatatlan ut. <

2./ Női brigád kérdése.

Az önálló női brigád szervezését az értékelő ankéton résztvevők többsége nem helyeselte.

A jövőre nézve általános véleményként alakult ki, hogy egy-egy brigád - akár önálló, akár vegyes - ne legyen 12 főnél nagyobb. Ennél nagyobb munkacsoport részére nehéz megfelelő foglalkozást, irányítást, oktatást és ellenőrzést biztosítani. Ebből következik az is, hogy a 12-es csoportokhoz a vállalat egy-egy szakmunkást osszon be.

Nagyon fontos, hogy a vezető szakmunkás megfelelő szakmai, politikai, és didaktikai ismeretekkel, ill* érzékkel ron*- delkezzék és együtt dolgozzon a brigáddal. ,

10. Bérezésikérdések.

A vállalatokkal kötött alapszerződésekben megszabtuk a hallgatók bérezési kérdését is. Némely munkahelyen /MÁV Építési Fő-* nökség Dunaharaszti/ a gyakorlat elején munkabér problémák merültek fel, amelyet azonban a csoportvezető jó munkájával sike- . rült megnyugtatóan rendezni, bár ez adminisztrációs okokból több hétig elhúzódott.

A Közlekedés-Üzemmérnöki Karon a hallgatókat munkacsoportokbá osztották be és a csoportok keresetének megállapításánál a hallgatók 50 %-os teljesítményével számoltak. E bérezésnek lényeges befolyása volt a hallgatók munkájának intenzitására.

Mindhárom karon nehézséget jelentett a -csoportban, illetve brigádokban való elszámolás kérdése. Egyes, helyeken hallgatóinkat a fizikai munkásokkal érdekellentétbe állította. E problémát a szakminisztériumok, a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium bevonásával a következő gyakorlat előtt egyértelműen tisztázni kell.

Javaslatként hangzott el, hogy hallgatóink részére az előirányzott keresetnek 50 - 60 %-át alapösztöndijként a vállalaton keresztül történő kifizetéssel biztosítani kell. /Ezzel megoldhatónak látszik vegyes brigádok esetén a fizikai dolgozók és