Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1961-1962
1962. április 13. (260-342.)
á okai p -'dig - véleményünk szerint - a..ra vortak vissr.:s.vjset<..'.et^.:, hogy az Építészmérnöki Karon az ágazati gazdaságtani és üzomgazda- ságtani oktatás nem volt olyan intézményesen megoldva, mint a közlekedési Üzemmérnöki Karon, Bizonyos vonatkozásban mag annyira sem,mint a Mérnöki Karon.Emellett az építőipar szervei csak nehezen tudtak az oktatók biztosításában olyan segítséget nyújtani, mint a közlekedés nagy ágazatai, mint p.o. az évszázados múltú M^V. A Gazdasági-Mérnöki Szakok létesítop .T. határa M.T. határ áprilisában hozott 1035 sz. lező tagozatok keretében. Az lét mai formájukban az 1956 zat rendelte cl, mégpedig leve ozat indokolása szerint: "A gépipar, az építőipar tervszerű bevezetése, jobb megszervezése és műszaki szakembereink ben kell részesíteni^ és a közlekedés fejlesztése és az uj technika valamint rendszeres alkalmazása, a termelés általában a gazdaságosság növelése érdekében egy ;zét felsőfokú közgazdi sági szakkápz: Az egyetemeken e képzésre felvehető hallgatókra a határozat igy intézkedik: - a levelező hallgatókra a jogszabályokban megállapított egyéb feltételek mellett - azok a jelentkezők vehetők fel,akik mérnöki oklevéllel már rendelkeznek. A felvételhez a jelentkező munkahelye felett felügyeletet gyakorló miniszter hozzájárulása szükséges. Indokolt esetben az oktatási miniszter - a jelentkező munkahelye felett felügyeletet gyakorid miniszter javaslatára - a Gazdasági és Műszaki Akadémiát végzett vezető'beosztású dolgozók felvételét is engedélyezheti." A Gazdasági Mérnöki Szak indulását az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen ás a többi egyetemeken igen nagy érdeklődés fogadta és működését azóta is változatlanul élénk érdeklődés kiséri. A meginduláskor az Egyetem számára engedélyezett loo fő /5o az építési, 5o a közlekedési szakágazatra/ felvételi keretre - a gazdasági mérnökök iránti nagy kereslet miatt - háromszor annyian jelentkeztek, E mérnökképzési forma hazai történetéhez tartozik, hogy a mérnökök közga dasági továbbképzésében a volt Műegyetem figyelemre méltó haladó hagyományokkal rendelkezett. Mág„ 1913/14-ben, jelenleginél u- gyan szűkebb tanulmányi idővel és programmal, Közép-Európában - tudomásunk szerint - elsőnek vezette be a közgazdasági továbbképzést, amelyet önálló fakultás á Közgazdasági Szakosztály /Magyarországon " az első egyetemi gazdasági fakultás/ keretében szerveztek meg. Léte- §itdsdneK egyik fő szószólója éppen Zelovich Kornál professzor, a' Mérnöki Szakosztály európai hírű tudósa volt. E Közgazdasági Szakosztály végzett közgazdasági mérnökei közűi ma is sokan*vesznek részt gazdasági és tudományos életűnkben, sőt vezető szerepet töltenek be. A mérnökök ezen első közgazdasági továbbképzése - a szocialista tervgazdaság követelményei szempontjából mutatkozó egyes hiányosságai miatt - a Műegyetem 1948-ban történt átszervezésekor megszűnt. "Felesleges bizonygatni, ha a kapitalista Magyarország szükségét é- rezte a mérnökök ilyenirányú felsőbbfoku szakképzésének, sokszorosan indokolt lett volna az - természetesen megfelelő átalakítással - a szocializmut ápifeni kezdő Magyarországon". /I/ /l/ L.Dr.Kádas Kálmán: Az Épitőipayi és Közlekedési Műszaki folyó mérnök-közgazdász képzés első évének + . rul '-;v* tási Szemle, 1957. riv b "* * . Egyetemen
