Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1959-1960
1960. július 29. (2-45.)
22 08574 Mint a táblázatból kitűnik a hallgatóknak túlnyomó többsége rendszeres szociális támogatást élvez. Ezen belül is a többség havi 300.- Ft-ot meghaladó összegű rendszeres támogatást kap, A szociális juttatás kiegésziti a szülőktől kapott támogatást. Ilyenformán megállapíthatjuk, hogy a tanulás anyagi feltételei lényegében biztosítva vannak, A szociális támogatások és ösztöndijak egyetemi tanácsülésen való Vizsgálata során érdekes tapasztalatokat szereztünk. Megállapítható p hogy az ösztöndijak ösztönző jellegüket elvesztették. Ha a hallgatók szüleinek együttes jövedelme 3000.- Pt-ot meghaladja a hallgató nem kaphat ösztöndijat. Nem egészen pontos adatok szerint ezzel a hallgatóknak kb. 15-20 %-a ki van zárva az anyagilag is elismert versenyből, Tekintettel arra, hogy a kitűnő, jeles és jó tanulók száma viszonylag kevés, igen kevesen részesülhetnek ösztöndíjban. Az ösztöndíjak összege alacsony /25o-2oo-150.- Pt,/, nem elegendő ahhoz, hogy a hallgató abból eltartsa magát. Ha az ösztöndíjas hallgató szülei rossz anyagi körülmények között élnek egyéb rendszeres szociális támogatással az ösztöndíjat kiegészítik olymódon, hogy a hallgató havi 4oo~5oö Pt-ot kapjon. Ha a hallgató közepes, va^y e- légséges előmeneteld vagy csak egy utóvizsgája volt, rászorultság e- setén rendszeres szociális támogatás címén megkaphatja^ 4oo-5oo^Pt- ot. Gyakorlatilag tehát függetlenül a tanulmányi eredményektől rászorultság esetén a hallgató megkapja azt az összeget, amellyel tanulmányait biztosítani tudja, ill. ha jeles, vagy jé tanulmányi e- redmónyt ért el, akkor sem kap többet. Az ösztöndíj és szociális támogatásra vonatkozó intézkedéseknek következménye többek között pl. az is, hogy a hallgatók csak arra törekednek, hogy vizsgáikat időben letegyák, ill. hogy egy utóvizsgánál ^többet ne n szerezzenek11, mert akkor az ■ ösztöndíjra és szociális támogatásra való jogosultságot elvesztik. Olyan tapasztalataink vannak, hogy ennek is része van abban, hogy alacsony a vizsgaátlag. Ezek a körülmények nincsenek kellőképpen feltárva. Alaposabb statisztikai feldolgozásra és elemzésre volna szükség ahhoz, hogy egészen pontos képet kapjunk, azonban tapasztalatunk szerint a^részletes feldolgozás is fenti megállapításainkat fogja igazolni. Éppen ezért a jövőben ezeknek a jelenségeknek alaposabb kimunkálására és a következtetések levonására az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani. 20»/ A hallgatók létszámadatai. A hallgatók létszámadatait a következő táblázat tartalmazza: 0-7
