Építőipari Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1954-1955
1955. június 23. (38-83.)
- 21 A táblázat adatai szerint az Épit észmérnoki Kar szociális összetétele sen mutat lényegesebb eltolódást, A munkás-paraszt kategóriánál, iHeb- ve ezen belül a szakérettségisek egy részénél mutatkozó bizonyos mértékű romlás itt is ugyanazon-okból ered,amit már a Mérnöki Karnál feltártunk. 28./ Az esti és levelezőoktatás sajátos kérdései. 4039* Az esti tagozaton lefolyó vizsgákból általában arra következtethetünk, hogy ott a vizsgaeredmények lényeges változást az él ózó' félévekhez képest nem fognak mutatni. Félévközben a hallgatókon sokszor mutatkozott súlyos fáradság jele. Valószínűnek tartjuk, hogy munkahelyükön voltak erősebben terhelve. A helyzetet etekintotben sulyosbbitja az a körülmény, hogy az Egyetemi foglalkozások a késő esti órákban kezdődtek, amikor már hallgatóink kévésbbé- képesek a szellemi munkában megállni helyüket. Az esti oktatási forma Egyetemünkön megszüntetés alatt áll. Az eddigi tapasztalatok azonban legalább utólag rámutattak arra, hogy a gyakorlati óraszám rendkívül alacsony volta nem volt megfelelő. Annakidején éppen arra való hivatkozással, hogy az esti oktatásban résztvevőknek gyakorlati ismereteik vannak, a tantárgyak, és köztük különböző elméleti alaptárgyak, gyakorlati óraszámát is igen alacsonyan állapították meg.Világos, hogy az itt mutatkozó szóegyezes súlyos tévedést jelent, mert hiszen sokszor tapasztaltuk, hogy eppen a külső építőipari munkáknál gyakorlattal bíró dolgozók nehezebben állnak hozzá a matematika vagy a mechanika elméleti jellegű kérdéseihez. Az ezeknél a tárgyaknál alkalmazott módszerek begyakorlása tehát részükre is megfelelő időt és munkaráfordítást kivan. Esti iktatásunkat is elég .jelentősenterheli az évismétlők viszonylag nagy^száma, akik legtöbbször továbbra is rossz eredményeket mutatnak fel,és lemorzsolódási anyagot jelentenek. : A levelezőtagozaton a vizsgahelyzetet ezidőszerint még felmérni nem lehet* Itt a hallgatók kötetlenebbül vizsgásnak, iáint az esti tagozaton és tapasztalat szerint sokan élnek is a rendeletek által nyújtott halasztási lehetőséggel. Ennek egy-két féléven át még különösebb ká- _ ros hatása nem lesz,^ de azután, amikor az egyetomelvegzési idő tartamának felső határát kimerítik, akkor bizonyára több hallgatónál súlyos helyzet fog előállni. A ifímöki Karon, de különösen az Epitészmérnöki Karon súlyos nehézségeket jelent a tor-,ezési tárgyak levelező formában való oktatása* Egyes esetekben már egyenesen azt a kérdést kell felvetnünk, vájjon egyáltalán lehetséges-e ezt a feladatot kielégítően megoldani, különös tekintettel a vidéken dolgozó levelezőhallgatókra. Általában megállapíthatjuk azt, hogy a foglalkozásokon ütemtervsze- rüen résztvevő, a fakultativ órákat látogató és a konzultációkat is igénybevevő hallgatók eredményei jók. Emiatt is hátrányosabb helyzetbe kerülnek a Vidéki hallgatok, akiknél a.konferenciák zárthelyi eredményei gyengébb eknek mutatkoznak. A levelezőoktatás kérdéseivel a félév folyamin összegyetemi szinten is foglalkoztunk. Különböző javaslatokat dolgoztunk ki és térrész' aijnak. hQgy az első két tanulmányi éyben szigorúbb vizsgáztata? fcjly- jelc e$ lényegesebb javaslatként Inditvanyozttík a kötetlenebb vizs| zasi lehetőség eltörlésével a vizsga, illetve utnviz§gaidőszakbaij való kötelező vizsgázás rendszerékek újból való helyreállítását. Kér-