Építőipari Műszaki Egyetem rektori értekezletek, 1954-1955
1955. június 23. (38-83.)
- 16 4034 A kari 'átlagos osztályzat a nappali tagozaton 3,22, az első félévi 2,94 és a múlt tanév végi 3,08-cal szeriben. Szaké re tt élőiéi az átlag 2,79, az előző 2f42 és 2,47-tel szeriben. Sajnos az utovizsgás hallgatok százalékában ‘romlás Mutatkozik, amennyiben az 65’,7 fi-ot tesz ki, az előző félévi 6*3,6 fo-kal és a dúlt tanév végi 61,3 ^«-kal szeriben, Szakéretteknél az utóvizsgások sz'izaléka 79,Sj. az előző ‘78,7 és 73 fo-kal szeriben. " . á Általáno s ságban ■ bizonyo s. merőszám'ok; tekint et ében j avul ás tpasztaíható és örvendetesnek mondható az, hogy a szakérettségisek javulása az átlagost lényegesebben meghaladja. Az utóvizsgás hallgatók százalékos mennyiségének növekedése abbéi adódik, hogy hallgatóink,az ösztöndij- szab ".lyzo.tra való tekintettel is,jobb osztályzatokra törekedve egyes vizsgákon nem. jelentek meg és igy a meg nem jelenési százalék növe- ledetti''Hiszen áz összes eredménytelenségnél 2315 vizsga közül csak 1242 ^ött létre■tényleges bukás utján, 305 vizsgára nem bocsáthatóság miatt és viszont 768 esetben meg nem jelenés okozta az.e redménytelenséget. Minő. o-'iDbó'i remélhető, ho gy az elmulasztott vizsgák pótlása-utján jobb vizsgád-édv'ények fognak keletkezni ,és nagyon megfcntolandó az,, hogy az ilyen jobb‘eredmények elérése céljából történő vizsgakihagyás vaj'jón milyen mértékben Ítélendő el. Ez a jelenség mindenesetre felhívja a figyelmet.annak közelebbi tanulmányozására, hogy bizonyos mértékig kötetlenebb, vagy több választási lehetőséget biztositó vizsgarend esetében nem segitjük-e elő jobban a hallgatók tanulmányi mun- k-.ját. az ut^vizsgás hallgatók sz ízalékának feltűnő növekedése részben a III. és IV. évfolyamok besz pólóinak jelentősebb credn-nytolense- ^eibol köve t ke zik. Be számolók nélkül az.-utó vizsgás hallgatói százalék. 6ű körül lenne. Remélhetőleg az uj vizEgaszabályzat ctekintetberi is segíteni fog a helyzeten, a Kar egyébként igen fontos célkitűzésének tartja már a legközelebbi tanévben a.z-utóvizsgás hallgatók százaléka-. nak 50 fralá Való csökkentését. Az Építészmérnöki Kar nappali tagozatán a letett vizsgák 10,1 g-a volt jeles, az elscr félévi 10,0 és a múlt tanév végi 12,5 $~kal szemben. A szakérettségiseknél.; a jelesek $4-a 3,3 volt, az- előző időszakok 2,8 és 3,2 ^b-aval szemben, a bukások százaléka 4,4, az első félévig 10 fi-lcal szemben, szakéretteknél a bukási százalék 6,9, az első félévi 15,8 fb-kal szemben. Az összes eredménytelenség 12,7 fi, az előző félévi 14 $-kal és á hűlt évi 10,9 ^-kal szemben. A szakérettségis hallgat oknál az eredménytelenség 15,6 fi az előző félévi 20,3 /é-kal és az előző tanév végi 18,4 fi—hal szembe-. Á kari átlagos osztályzat a nappali tagozaton 3,18, az első félévi 3,01, illetve a múlt év végi 3,13-nal szemben. Szakérett hallgatóknál 2,78, az előző időszakok 2,48 és 2,55-ös osztályzatával szemben. A „ hallgatók 47-$&-a szerzett utóvizsgát, a múlt félévi 53,5 fi és az eL ozc év végi 49 fi-kai szemben. Szakéretteknél 53,2 fi az utóvizsgád hall- gatók'száma, a múlt félévi 69,9 és az előző évi.68,1 fi-ko.1 szemben. az L’pitésznernöki Kar nappali tagozatának 1737 eredménytelen vizsga-, jából 595 bukás, 566 meg nem jelenes es 576 vizsgára nem bocs at hat óság miatt jött .létre., A hátralékos vizsgák félsz imp Iá sa a következő utóvizsgái dó szak fontos feladata le-sz. Tulajdonképpen reális képet csak az utóvizsgák felszámolása után tudunk az elért oktatási eredményről nyerni. Más egyetemekkel, vagy karokkal történő összehasonlítás ilyen tekintetben egyes esetek során annyival is kevésbbé reális,-, mert a hallgatók július elejérg kezdó'do
