Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1966-1967

1966. november 30. (45-80.) - 2. „A magyar népgazdaság 1980. évi műszaki szakember szükséglete és fedezet” című OMFB anyag megtárgyalása (54., - 59-69.)

# - 4 tőiparra, sőt a közlekedésre vonatkozó számok az előbb kifejtettek szerint, nem látszanak helyeseknek. így a közlekedési mérnökszükséglet és a képzés aránya /19. grafikon/ - 545 % helytelen számitás eredménye. A jelenlegi képzésben ugyanis a közlekedésüzemi kar nagyrészt gépész beosztásokra képezi ki a hallgatókat. De nézzük ugyanezt a területet a 35• táblázatból: A d rovat A970-ig 787 fő végez közlekedésmérnöki szakon/ nem helyes, mert ma nincs is ilyen szak. A jelenlegi közlekedési üzemmérnökök félig gépészmérnökök, félig közlekedési mérnökök, ezek nagy része gépészmérnöki helyen fog dolgozni. A jelenlegi beiskolázás mellett egyébként sem 787, hanem csak kb. 300 fő fog végezni. Ha mind közlekedésmérnöki helyre kerülne, akkor is kb. 650 uj létszámszükséglet jelentkezik 1980-ig /feltéve, ha az igények helyesen lettek felmérve/. Ezt a 650 főt csak ugy lehet 1980-ig kiképezni, ha évente nem 22 főt, hanem kb. 70-80 főt iskoláznak be, tisztán közlekedésmérnöki szakra. A reális beiskolázási létszám azonban nem több^ évi 40-50 főnél, de ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy közlekedés-gé

pész

ekr

e is szükség van, ami azonban el van rejtve a 18850-es nagy gépészlétszámban. Ugyancsak e táblázat adataihoz: Az 1970-ig végző 1302 fő épitész alapján állapították meg az 1980-ig még kiképzendő további 998 fő épitészt. Ez a szám azonban nem lehet helyes, mert ha az összigényt 2300 főben el is fogadjuk a munkakörök tisztázása után, azonban az egyre csökkenő létszámú esti oktatás a jelenlegi nappali oktatással 1970-ig nem biztositja az 1302 főt. Ebből következik, hogy az évente beiskolázandó létszámot min. 20-25 %-kal meg kell emelni