Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1965-1966

1966. május 17. (450-558.) - 3. Jelentés a hallgatók tanulmányi és munkafegyelmének alakulásáról és a 122/1964.sz.MM utasítás végrehajtásának tapasztalatairól (529-533., - 544-558.)

- 3 2238/1966.. * Az aláírás megadásának, vagy megtagadásának eldöntése a tanszé

kvezető esetenkénti mérlegelésére van bizva. Az ez.en a elme

n megtagadott aláirást pótolni nem lehet, fellebbe-zésnek helye ninos. A tanszék az igazolatlanul hiányzó hallgatóval szemben másmilyen szankciókat /"szigorított vizsga ? helyből u.v. , stb./ nem alkalmazhat, a tanulmányi kiesés Í

ótlásá

t azonban - az igazolatlan hiányzókhoz hasonóan - ellenőrizheti, pl. szóbeli beszámolóval, jegyzetbemutatással, stb., de csak a hiányzást követő két héten belül. Nem megnyugtató a hallgatók hiányzásainak az igazolása. Nagyon gyakran olyan orvos

i igazolványoka

t mutatnak fel, amelyek a valóságnak nem megfelelő helyzetet tüntetnek fel. Egészségügyi szervek intézkedéseivel el kellene érni, hogy az orvosok ugyanolyan felelősséggel kezeljék az egyetemi hallgatók betegség* igazolásait , mint pl, a dolgozók táppénzes igazolásait. Csak azt az igazolást lehet elfogadni, amely egyértelműen kijelenti, hogy a hallgató hianyzása a betegség miatt indokolt volt /a "kezelésem alatt állt" pl. nem fogadható el/. -31, A. szabályzat" a vizsgáztatás .célját és fajtáit nem elég pontosan határózza megc- Célszerű lenne néhány változtatást javasolni a minisztériumnak.Általános szokás szerint a hallgató időnként köteles beszámolni tanúimányi előmeneteléről. A vizsgáztatás célja-, hogy í az..oktató ellenőrizze a hallgató elméleti ós gyakorlati ismereteit, valamint az elméletnek az^ egyes feladatok megoldásában való alkalmazási készséget. A"vizsgáztatás a hallgató felelősségérzetének , emelésével és önálló gondolkodásának fejlesztésével a nevelés célját is szolgálja^ Általában,; ha a vizsgáztatás-célja a hallgató elmele" ti" felkészültségének, a lemérése, akkor elméleti osztályzatot /jegyet/, ha a gyakorlati ismeretnek^ 11•létve az alkalmazásban való jártasságnak a lemerése, •akkor' gyakorlati osztályzatot /jegyet/ állapítunk meg. •' Sajnos, sok esetben ez a szétválasztás nincs következetesen yégrehajtva

0 Gyakran előfordul, hogy a vizsgáztató géldák megoldása alapján elméleti jegyet ad. Más ok. a. gyakorlati jegy alapjául osalT az "évfolyam"' tervéket., ismerik el, minden mást .elméleti jeggyel aJcárnak honorálni ~ A köztudatban még mindig, f ontosabbnak,. illetve nagyobb 'értékűnek tartják az. elméleti jegyet, mint a gyakorlati jegyet, pedig a kétféle osztályzat minden szempontból egyforma sulyu /átlagszámításnál, ösztöndij