Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1965-1966

1966. május 17. (450-558.) - 2. Végzett mérnökök továbbképzésével kapcsolatos problémák vizsgálata (488-529.,

- 24 sort ü2 anyagi ttunogat.'St nem kapja :: u,,« Nagyon azcrcncnőo az, hogy itt van egy lehetőség arra, hogy egy határ területre rá tudjon valaki menni. Az a kérdés, hogy önnek a gazdasági jutáinázása, az értékel se miben nyilvánul me

u, mert nyilván egy értékes ervber az illető a társadalom számára. Akkor viszont non szabadna megvonni tőle azt a lehetőséget, hogy egy doktorátust kapjon, ami végeredményben csak ogy eim. Legalább valamit kapjon ez rt, amikor látjuk, hogy a szakméműknél ugyasiilyen problémák merülnek fel, hogy az anyagi támogatottsága szi tén probi láma. Lehet valami mán cimen esetleg* do a doktorátus elmet igenis el lehetne érni. Dr. B e n k o -Istvánt A diplomaterv kérdésében, hogy elfogadható-e doktori disszertáció gyanánt, néhány félreértést el koll oo látni és ki kell vonni a forgalomból. Az egyik ilyer félreértés az, hiw a doktori cinőrt folyamodók ezáma igen magas, inv zié vari, és est az okozza, hogy igon sok gazdasági mérnök kér és kap doktori ei; et. Azt hiszem, hogy ilyen környezetben nem lehet ugy beszélni, hogy sok vagy kevés, ha non. mondjuk meg pontonon, hopjy mennyi. Tiz év alatt 18 fő kapott doktori ci ot a gazdasági mérnöki sénkon végzettek közül, óvi átlagban tehát 1,0. Inflációról tehát szó ser-' lehet. Nem jogos arról sem beszólni tohát, hogy a .gazdasági mérnöki szakon végzettek nagy száma devalválná a műszaki doktori ci? ct. Szerény véleményem ozorint tehát ner állja meg a helyét, hogy infláció van, és a gazdasági mérnöki szak indította el vagy tartja fenn ezt az