Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965
1965. február 5. (216-329/24.) - 2. A szakmérnökképzés felülvizsgálata (226-265.,
- 31 Dr.Joó István, ÁFTH főoszt.vezető: Akkor 29o hallgató morzsolódott le. Nem tartom eléggé hatékonyaknak a Munkaügyi Minisztérium rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a szakmérnökképzésben résztvevők jelentős része nem ilyen bérrendszerben kapja a fizetését. Hallottam arról, hogy egjes szerveknél vagy vállalatoknál ugy oldják meg pl. a nyelvpótlékkal kapcsolatos problémákat, hogy a szervnél rendelkezésre álló béralapot lebontják az osztályokig. Ha az Osztály összetétele olyan, hogy az egyik részében nagyobb számú olyan emberre van szükség, aki nyelveket beszél, akkor az illető részleg béralapját terhelik meg. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképen nem hajtják végre a rendelkezést. Ilyen módon a kis kollektíva nem tud több pénzhez jutni, ennél^fogva a rendelkezés pénzügyi kihatása nem túlságosan nagy. Hozzá kell tennem, hogy bizonyos szempontból magyarázható a munkaügyi minisztériumnak a rendelkezése azzal a körülménnyel, hogy a népgazdaság helyzete nem olyan, hogy túlságosan nagy összegeket lehetne jelenleg áldozni a szakmérnökképzésre. Ugyanakkor azonban nyíltan meg kell mondani, hogy ha megfelelő emberek vállalkoznak ilyen továbbképzésre, és azt számukra biztosítják, azzal a népgazdaság nem jár rosszul. Nem emlékszem pontosan, vájjon az Országos Műszaki fejlesztési Bizottságban e, vagy az Országos Felsőoktatási Tanácsnál került-e sor arra a beszámolóra, hogy pl. Bulgáriában a
