Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1964-1965

1965. február 5. (216-329/24.) - 2. A szakmérnökképzés felülvizsgálata (226-265.,

- 17 masan eljár a tanfolyamra, el is jut az abszolutóriumig, - és jómagam le is vizsgáztattam 3o embert, és nincs rossz benyomásom arról az eredményről amelyet ) produkáltak. Véleményem szerint a népgazdaság részéről hozott anyagi áldozat kb. megtalálja az ellenértékét. Ellenben utána van még egy lépcső: hogy t.i. a hallgatók nem tudják, ki előtt fognak vizsgázni, és mi ennek a vizsgának a tartalma! vájjon diploma-tervezés e, vagy annak megvédése? Ez a kérdés nincsen tisztázva. Ezért javasolom, hogy ezeket a körülményeket minél hamarébb tisztázzák az illetékesek. A másik, amit mondani szeretnék, hOí^y a szakmérnökök nem jutnak megfelelő ellenszol

0élt táshoz a köz részéről. Az az érzésem, hogy ennek a munkának a megbecsülése nem eléggé jut kifejezésre a legújabb rendelkezésekben. Ugyenis az, hogy óz előléptetésben egy 3 esztendei lépcsőt átugrik: ez nagyon szerény jutalmazása ennek a studiumnak. Előttem van a szakorvosok képzésének kérdése. Nagyon fontos körülmény, hogy publikum tudja valakiről, hogy az illető belgyógyász vagy másfajta szakorvos. A publikum tisztában van vele, hogy ezt C3ak írhatja a nuve mellé, aki megszerzi az erre a címre jo^ot adó diplomát. De eb^ől azután a pacientur<A révén egészen komoly haszna származik az illető orvosnak. Az az érzésem, hogy a szakmérnöki diplomát joboan kellene honorálni annál, mint amit most biztosit a rendelet, hogy az előlépésben bizonyos előnyhöz