Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1964. május 15. (735-848.) - 1. A reformoktatás módszertani kérdéseinek megvitatása (741-848.)

- 77 ­az első öt oldalon tárgyalt anyag, valamint a 18.pontban összefoglalt végkövetkeztetés között. Az történt ugyanis, hogy időközben beszéltünk erről a problémáról és ugy lát­tam, hogy bizonyos igazság van abban, amit itt többen fel­vetettek a vizsgaidőszakkal kapcsolatban. Az anyag elején ugyanis azt a véleményemet kockáztattam meg, hogy a vizsga­időszak csökkentendő volna. Elfogadom azonban azt az ellen­érvet, hogy a vizsgaidőszak nemcsak a tanulás, hanem bizo­nyos tekintetben az érlelés időszaka is, amikor más tantár­gyak megtanulása is folyamatban van, tehát az összefüggések megismerésére is mód nyilik, ennél fogva ezt az időszakot nem volna célszerű korlátozni. Ezért az anyag második m ­szében kihangsúlyoztam, hogy a vizsgaidőszak az érlelés és az összefüggések meglátásának időszaka. Ezért helyes az 1/3 : 2/3 arány, - és a korlátozás nem volna célszerű, de a meghosszabbítás sem. A külalak problémájánál Hegyi elvtársnak volt észrevétele. Tökéletesen igaza van: nem arról van szó, hogy minden tan­szék adjon formai előírásokat, - igy pl. azt, hogy bekere­tezést azonos módon kívánja meg - hanem arról, hogy minden tanszék éljen különböző formai igényekkel. Ez azt jelenti, hogy ne lehessen cédulákon beadni számítási feladatokat, hanem azok legyenek megfelelő külalakba öltöztetve, vagyis: necsak a belső tartalom, hanem a külalak is megfelelő le­gyen pontosan azokból az okokból, amelyeket itt többen fel­vetettek. A mérnöknek pontosan tudnia kell, hogy mit ho­gyan kell kiállítani, mert majd a későbbi idők folyamán neki

Next

/
Thumbnails
Contents