Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1963. szeptember 27. (1-230.) - 1. Az ÉKME 1962/63. évi jelentése (2-11., - 19-201.)

10340 - 31 ­alakult olyan nézet, - különösen felsőéves hallgatóknál ­hogy az elméleti tárgyakat csak a;vizsgára való felkészülés­nél kell rendszeresen feldolgozni. A tanulmányi fegyelem megszilárdítására a tanszék különböző módszerekkel próbálkozott, pl. egyéni beszámolta­tás, röpdolgozat íratása,'stb,, de ez lényegesen nem változ­tatott az évek óta fennálló helyzeten. A tanszék oktató-nevelő munkáját az a törekvés hat'ja át, hogy egyre inkább megfeleljen az oktatási reform perspektivikus követelményeinek. A hallgatóknak a gyakorlati életre való nevelése szempontjából nagyobb teret szentel a jelenkor égető kérdéseinek és azoknak a társadalompolitikai és világnézeti problémáknak a tisztázására, amelyek a hall­gatók szakmai, gyakorlata közben felmerülhetnek. A filozófiai oktatásban erre viszonylag szűkebb lehetőség van, mert a központi tematika kötelező, s csak az egyes témákból tartott előadásokon és gyakorlatokon belül lehet nagyobb teret adni a hallgatókat közvetlenebbül érintő kérdéseknek. / Pl, a természettudomány filozófiai problémáinak, az esztétikai és etikai kérdéseknek, valamint napjaink égető elméleti- idec­f —­lógiai problémáinak,/ A jövőben, amikor is a" filozófia csak a III. évfolyamon kerül oktatásra, a tematikának és program­nak alaposabb megváltoztatására lesz szükség. A tudományos szocializmus programjának önálló kiala­kítására adott lehetőségekkel eredményesen élt a tanszpk, amely lehetővé tette korszerűbb program kialakítását. Azr előadások és szemináriumok aránya ugy filozófiá­/ bél, mint tudományos szocializmusból 6o-4o %-os volt, A sze­mináriumok arányának növelése a jelenlegi körülmények között nem lenne reális, mert az alsóéves hallgatóknak az anyag fel­dolgozása filozófiából - megfelelő előadások, magyarázatok

Next

/
Thumbnails
Contents