Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1963-1964

1963. december 6. (273-357.) - 2. Az új felvételi rendszer egyetemi tapasztalatainak értékelése (277-312., - 346-354.)

% 4 - 3 ~ 14043. > seri felvenni olyat, akinek rajzosztályzata 1

$ vagy 2

S még ha egyébként el is érte a megfelelő pontszámot, .A képesség vizsgálatát hathatósan szolgálhatja a matematikai vizsga. Ebből a szempontból nagyon figyelemre méltó a vizsgabizottsá~ . gok elnökei közül többeknek az az észrevétele, hogy a matematikai feladatok között sok volt a lexikális tudást igénylő, és kevesebb az olyan, melyek megoldásához leleményesség, logikai készség, összefüggő fizika- matematikai szemlélet szükséges. b/ Az előzőkből kiderül, hogy a felvételi vizsgákon elsősorban a tételes tudást, a felkészültséget vizsgálták és a vizsgaeredményekben, azaz a fölvételt meghatározó pontszám 50 %-ában oz jutott ^kifejezésre, c/ Kevéssé érvényesülhetett a magatartás értékelése is. Az l-l jelöltre jutó idő kevés ahhoz, hogy tárgyi tudása mellett kellőképpen megállapítható legyen a pályázó magatartásbeli, erkölcsi, politikai alkalmassága az egyetemi tanulmányokhoz, Nem nyújtott ehhez segitséget a középiskolák véleményezése sem, hiszen valamennyiben kifejezetten pozitív megállapítások, az alkalmasságot bizonyitó tulajdonságok voltai: felsorolva. Nyilvánvaló az is, hogy a jelöltek legelőnyösebb oldalukat igyekeznek bizonyítani a vizsgabizottság előtt, tehát nemigen. nyilik alkalom magatartásbeli hiányosság észrevételére, A minisztérium viszont ilyen okból történő elutasitás esetén részletes, bizo^nyitható indokok felsorolását ii ja elő, /így érahető, hogy kifejezetten a viselkedésben mutatott negatív vonások miatt összesen egy pályázót utasított el az egyetem,/ Ami mármost a vizsgaeredmény számszerű értékelését, azaz a pontszámok megállapítását illeti, a vizsgabizottságok egyhangú megítélése alapján az alábbi észrevételek tehetők: 1. A középiskolai eredmények beszámítása helytelen, túlzott az 50 %—os arány, mert a liberálisabban osztályozó középiskolák diákjai előnyben részesülnek, és mert különösen a munkás-paraszt származású pályázókat érinti hátrányosan, gyengébb középiskolai eredményeik miatt, Elsősorban ezért kedvezőtlen az is, hogy a középiskola első évének osztályzata ugyanolyan súllyal szerepel, mint az utolsó évé. A falusi általános iskolákból a városi "..'"népiskolákba kerülő tanulók csak a magasabb osztályokban tudják utolérni a színvonalasabb városi iskon lak tanulóit. Emellett a tanulók jelentős %-ánál a tanulmányi munka