Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1962-1963

1963. március 25. (415-438.) - 1. Az ÉKME távlati fejlesztésének kérdései (418-438.)

Sajtónyila -kozatban is megjelent az Elnöki Tanács határozata az uj Műszaki Egyetem létesitéséről. Erre azért van szikség, mert az Országos Tervhivatal számitasa szerint 1970-ig 60.000 mérnök képzése válik szükségessé. A budapesti egyetem 8600 nappali hallgató képzésere fejlesztodik fel, a Miskolci egyete ; 57oo főre, a veszprémi egyetem 12oo főre. Ennek érdekében nagy beruházásokat hajtanák végre. Azonban ezek az egyetemek nem tudják a mérnök szükségletet fedezni. A számítások, amit két éve végez ek arra mutatnak, hogy uj egyetem létesitose vált szükségessé. A gazdasági számitások során egy másik felad, t is jelentkezett. A vidéki nagyvárosok fejlesztése, Budapest túlzott ipari és kulturális centralizálásának megszüntetése illetve csökkentése. A vizsgálatok során vita tárgyát képezte, hogy melyik vidéki .agyváros volna az uj egyetem létesítésére alkalmas, így esett a választás Győrre. Tehát ilyen vizsgálatok és mérlegelések után esett az illetékes szervek választása Győr városára. Hosszas viták és előkészületek során tárgyaltál:, milyen legyen a létrehozandó egyetem. Végsősoron az igény az, hogy maximális politechnikai felszerelésű egyetem legyen, amely olyan karokat foglaljon magába, amelyek kiegészítik egymást. Ezek után a Minisztertanács néhány határozatát ismerteti P rényi rektor elvtárs. A határozat kimondja, iogy Győrött műszáki egyetemet kell létesiteni 45oo-4ooo nappali hallgató oktatására. Ez az egyetem 4 Karbői tevődjön össze•