Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1961-1962
1961. december 7. (77-139.) - 2. Az esti és levelező oktatás elvi kérdései (81-99.,
Silbersdorf f László dékánholyettes: Az esti és levelező oktatásra vonatkozó javaslatok a legjobbaknak látszanak. Ezek megvalósulása távlati tervnek tekinthető, mely annál hamarább realizálható, minél jobb a hallgatók és tanárok közötti kapcsolat,- Eddig is hiányosságnak mértük fel, hogy bizonyos tárgyakból jegyzet nem áll időben a hallgatók rendelkezésére. Alihoz, hogy hallgató és oktató között a kapcsolat élő legyen a levelező oktatási formában, feltétlenül szükséges az élénk levélváltás. Sajnos ez sincs megoldva. Az üzemekben dolgozó félállású tanársegédek kinevezésével újra csak azt a szűk területet tudnánk biztositani, amelyet eddig is megoldottnak tudtunk, mert olyan instruktort, aki az oktatás egész területén segiteni tudná a hallgatókat, nem tudunk találni Kifogásolja, hogy a késedelmes házifeladat beadásának engedélyezéséhez dékáni engedélyt javasol az lőtérjesztés. Az oktatók igen komoly leterhelését jelentené a hallgatók munkahelyen való meglátogatása, mely a levelező oktatásban résztvevő oktatók terhelési normájának felállitásút kellene, hogy maga után vonja. Dr,Szél i László dékán: Teljes mértékben kimeritőnek tartja az Előterjesztést. Különösen egyetért azzal a szemlélettel, moly szerint a beiskolázás teljes mértékben a vállalatoknál dől el. Valóban arra kell törekedni, hogy a felvételeknél azok a szempontok érvényesül jenek, amelyeket Kézdi professzor körvonalaz. Csak olyan szakmából kivánatos a beiskolázás, amely az építőipar, vagy műszaki határterületeken szerezhető gyakorlatot biztosit. Idegen területről való beiskolázást semmi esetre sem szabad megengedni. Maga részéről is kívánatosnak tartja a levelező oktatás 12 féléves tanulmányi idejéből 1-2—3 félévet nappali módon oktatni. Ilyen irányú korábbi törekvőseinkről a főhatóságok is helyeslően nyilatkoztak, azonban eaaek gyors megvalósítása a komoly.költségkihatások miatt a következő félévekben nehezen érhető el. Kézdi professzor kétségbevonja a didaktikai szempontból speciális jegyzetek készítésének szükségességét. Pedig már a középiskolában is követelnek a tanárok ilyen jegyzet eke t,ill.könyvek rendelkezésre bocsátását. Az egyetem és a hallgatóság közvetlen kapcsolatának erősítésére tett javaslatok is igen helyesek. Ilyen irányban a szilárdságtan
