Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1961-1962

1961. december 7. (77-139.) - 1. Műszaki doktorok avatása és doktori aranyoklevelek kiadása (78-81.,

pályán és bekpacsolódott a mérnökképzésbe. Mérnöki oklevelének megszerzése után 1899-ben tanársegéd, majd adjunktus lett,19o6— b

an lett műszaki doktor és magántanár. 1916-ban rendkívüli tanári cimet nyert és mint meghívott előadó a "Hidópitéstan I" tantárgy előadója. 192o-ban a Il.sz.üidépitéstani tanszék nyilvános rendes tanára lett. 1941 óta a kezdeményezésére létesült Mérnöki Továbbképző Intézet igazgatója. 1948—ban a Budapesti Műszaki Egyetem, majd 1954—ben a drezdai miiegyetem tiszteletbeli doktora lett. A második világháború után a műszaki tudományok terén kifejtett kimagasló munkájának elismeréseként. a Kos3uth-dij nagydijával és a Népköztársasági Érdemrend III.fokozatával; nyolcvanadik születésnapja alkalmából pedig a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki. A magyar vasbetonépités elméleti ós gyakorlati megalapozása, fejlesztése elsősorban az ő nevéhez fűződik. A tartók statikája beton— és vasbetonépités, az építőanyagok területén számos, nagyjelentőségű tudományos dolgozata és könyve jelent meg. Mihailich Győző professzor hosszú évtizedes oktatói, műszaki és tudományos működése során igen kitűnő érzékkel kapcsolata össze a tudományos és oktatói munkát a gyakórlati tevékenységgel és a tudományos munkának az eredményeit korszerűen vitte át a műszaki büködésbe - felismervén az egyetemi oktatás és az ipari élet közti szoros együttműködés rendkivüli fontosságát. Dr.Mihailich Győző közel hat évtizedes oktatói tevékenysége során nagyszámú mérnököt nevelt, igyekezvén nekik mindazt az elméleti és gyakorlati tudást, amelyet ő magában felhalmozott, átadni. Dr.Guoth Bél

a 19o6-toan szerzett mérnöki oklevelet. Ezt követően négy évig volt tanársegéd a Geodézia tanszéken. Ez idő alatt . több tudományos cikket jelentetett meg és előadásokat tartott. Ezek alapján 191o—ben műszaki doktori cimefc nyert. További imidományos munkái alapján 1941-ben Oltay Károly műegyetemi tanár javaslatára birtokrendezések mérnöki munkái tárgykörből műegyetemi magántanári képesitóst nyert és 1948-ig - betegségéig magántanári előadásokat tartott. Hosszú mérnöki és tudományos pályafutása altt számos geodéziai munkában vett részt; viz erő telepeket, öntözéseket,lecsapoláso— kat, várostsatornázást, vasutakat,drótkötélpályákat tervezett.