Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1961-1962

1962. május 25. (302-334.) - 3. A tudományos diákkörök helyzete (307-316.,

- lo A jelentés jól rámutat egy-két eredményre és hibára, de már terjedelménél fogva sem tudta kitűzni azt a feladatot, hogy elemzéssel kihozza azokat az eredményeket vagy hibákat és hiányosságokat, amelyek meg vannak. Felhívja a figyelmet arra, hogy ezután nagyobb hangsúlyt kapjanak a jó eredmények, ill. ezek bemutatása. Ebből tapasztalatokat gyűjthetnek, enélkül elsikkadnak a munkák. A diákköri munkák színvonalasabbá tótele érdekében Hazay elvtárs mutatott jól rá, mi is a cél. Nem kell igen jó dolgozatokat várni

t bár lehetnek ilyenek is, a-cél az, hogy a hallgatók kutatói készségét próbáljuk fejleszteni, össze tudjak foglalni eredményeiket, amelyeket elértek es lépést lépés után téve, színvonalas eredmények is fognak születni. Ha ezt még anyagi ösztönzéssel is alátámasztjuk, gyorsabb lesz az előrehaladás. Felveti országos diákköri konferenciának lehetőségét is. A veszprémi rendezés a hely miatt talán nem volt szerencsés, nem nagy tömegű hallgató volt itt érdekelve. Szempont volt, az uj egyetem megtisztelése és megismertetése. Az anyagi ösztönzésre vonatkozóan elmondja, hogy azt ugy kell alakítani, hogy előbbre vigye a kérdést, de ne adhassák be 8-lo helyre pályázatukat az ügyes emberek. Az összegeket pontosan, a munka szinvoaalát kifejezően kell megállapítani. Az ösztönzés formája nemcsak anyagi természetű lehet. Bizonyos kutatási munkakba be kell vonni a hallgatókat. Nem KK munkára gondol, hanem elképzelhetőnek tartja népgazdasági vonalon hasznos összeállítással megbízni a diákkörön belül a hallgatókat. Adott esetben pl. a vezető a munka eredményeképpen össze tud hozni esetleg egy disszertációt. Ilyen volt Simonyi tanársegéd esete, aki többek között a saját maga által vezetett diákköri munkát felhasználta disszertációjában. Ha ezeket látják a hallgatók, nagyon lelkesitően hathat. Ismételten leszögezi, hogy az ösztönzésnek igen sok formája van, nemcsak az anyagi rész. Dr. Vincze Vilmo

s osztályvezető, ÁFTH. Az ÁFTH szempontjából nézve a kérdést kijelenti, nem közömbös hivatal részére, hogy 8-I0 végzett hallgató esetében vane valami készségük a kutatási munkákhoz. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy évenként 2-3 hallgató tűnik ki ilyen készséggel. Az AFTH ugy támogatja őket, hogy dolgozatukat megjelenteti lapjában és ezzel is ösztönzi őket a további munkákra. Nagyon lényegesnek tartja a fogalmazási kérdést és a kutatási munkák iránti érdeklődés felkeltését. Felveti a Szovjetunióban szerzett tapasztalatát: az egyik tanszéken /vetülettani