Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1958-1959
1958. október 17. (9-15.) - 1. Bejelentések (9.) - 2. A szakmérnökképzéssel kapcsolatos javaslat (9-15.)
Szóbakerült, hogy ezen kivül van olyan továbbképzési lehetőség, hogy aki különleges, speciális tanfolyamot akar végez i, a továbbképző intézet meghirdetett előadásain vehetne részt. A mérnöki kar mindezért javasolta levelező formában, esetleg kötelezően. A közlekedéstervezés tulajdonképpen a mérnöki kar útvasút -alagútépitési szakáról át kellene, hogy kerüljön a üzemmérnöki kar megfelelő szakára - Feledi prof. felszólalása szerint. Legtöbb helyen az úttervező mérnökök foglal óznak a közlekedéstervezéssel. Minthogy itt nagyobb alapképzettségük van, helyesebb, ha ez a kéozés az útvasútalagút-képzési ágazaton belül kerülne megvalósításra. A kőbányaipar részéről ilyen mérnökök képzésére nyilvánult meg igény. Perspektivikusan előirányozható lenne. A tanulmányi utaknál miért magasabb az építészmérnöki kar előirányzata? Egységesíteni kellene. PAPP PERENQ: Ugyancsak a kőbányaipar szakmérnökképzésének fontosságát hangsúlyozz a. % építészeti vonalon megfontolás táigyává lehetne tenni az igen magas színvonalú képzést, de a többi ágazatokon ezt eseténként kellene eldönteni, ezeken esetleg kötöttebb program alapján lehetne képezni. Nem kellene egységesíteni. SALAIN PÁL: A 2. old. d/ pontjához: a munkaidő kedvezmény lényege a vidéki hallgatók kedvezménye, fokozottan kellene foglalkozni azzal, hogy részükre is lehetővé váljék a továbbképzésben valu bekapcsolódás. A levelező hallgatók háromhavi fizetéses szabadságot kapnak, ennek megfelelő részét biztosítani kellene itt is. A 2. old. 4. és 5. pontja nincs összhangban. Egyes szakokon előírja a kötelező látogatást, illetőleg azt mondja, hogy mindenütt kötelezően kell előírni. A Mmüfaj" kérdésében csatlakozik ahhoz a nézethez, hogy tulajdonkéopen mérnöktovábbképzésről van szó. Kissé kötöttebb formát tart helyesnek, alapja az előadások legyenek. 3IL3ER3D0RFF LÁSZLÓ; Kezdetben kevesebb szakkal kellene indulni. A tárcák mondják meg igényeiket. A közlekedési karon elsősorban vasúti vontatási és közúti gépjármüvek szakot javasol a kar. BÁRDON ALFRÉD: A "müaTaj" kérdéséhez: Bizonyos egyetemi formák között u<*y kellene megoldani a mérnöktovábbképzést, hogy az eddigi féltár adalmi varlciók helyett, az önkéntes és teljesen szabad fomák helyett kötött form ju t egyetemi szinvonalu, a nappali tagozatnál magasabb szintű kiképzést adjunk. A leglényegesebb különbség az legyen, hogy ne C3ak képzést, hanem képesitéit is adjunk. A tervezet ezért irja elő a kötelező kollokviumot, szigorlatot, diplomatervet. Ennek elfogadása utHán a többi módszertani kérdéssé válik. Aggodalmaskodik a levelező forma túlzott hangoztatása miatt. Az előadások stb. látogatása legyen kötelező. A levelező oktatá ;sal kapcsolatban különben is sok aggály merült fel, főképpen á tervezés terén, itt pedig három tervezési téma is merült fel. A műszaki doktorátusra továbbra is készüljenek egyénileg, hiszen lehet valakinek tárgyköre olyan speciális, hogy ebben u tanfolyamban soha sem fog szerepelni, de alapul esetleg elfogadható egyénileg, nem pedig intézményesen.