Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10.,

M * 6 - . , ; ' - " ' / • mtanaik W- B'isivai tossa est a káxdárt napire;-»dre és visagáltat ja meg a segitás-sittjét* Sára a főhatóság t .nógatását ís ahhos, hogy a felüivisegáiás iljfwj- férnájáhoe járuljon hossá* • tddeaányae kutatás fcárdánável kapciolatasaa rendkívül fontosnak látja a Laborat^rxuraok re jl«s*tá&éaek kflAlé^tt Oröawel hallotta . a refer tusból* h<> y erre le sor fog fcerúlni. Sajnos am utoiso kát-h^roa évben Bmmi sem történi eaen a tárén, Javasolia araiak iatás«$»ye» biztosítását, .nogy as '«taré$«B< dolgoaoi által esersett tanss fcfejlesstáei hitelezői -külföldi Uüeiterfk, gépek, lerendezel 'tárgyak i£ bee^eresheták l*£/#héfc« Üin&m öktátot bUss'ktnéggtl töl- ' teáé el, ha aa í;*ajei munkák* alván <a» tgiaié* rásáár* szerzett pénzdssse^ekbol korsseru, jól ;f#lezeralty> a tudow- »yas

: itatásra ás as ok? utasra *i?yar ..át a l>talr.,oiP IntwratwriUíaok JflSLxiunnk re/JŐelkesááre* ajnílattal kall aegáUupi t-muuk, ho/,^ a^-utoled háj® a tfvbcr;-et4rm határesett visssaesás amt atkeaik* holott n^h ifeir áwel eselátt nem voltunk ssesese - legalább is v'isJpitási vonalon - a külföldi laboratóriumoktól, sőt eg^ee területekenaaokat el is 'hagytuk. Aa Oktatéaseaályset katatOUUKfc jávai kapó80 t to san. ká t feladat vant e^yrésst

: segíteni kéli as oktat jktn , hogy kutat«Kunk'*t vágegsheesenek, isleráwit «st a katatommü-'t ellenoriaai. la kelt. As oktatset leterhelése ratidklviil *redsu?aye« kedvaxu körúltyajreket |s kell teremteni , itoiek egyik .a.««k#se lanaé -a» i&

t ha az ágyetei* falaia belül betartá'sra."kerülne a* a mnisaterl rend®let

t asNslv >5rt«kes. etek reíideslalt oaak # h^t második elvben sa^eddl/eis. biJttesltVö lenne a hét ele4 fele as e.U». 1/Clt p-. unkára.*;.: l/kanosak rendkívül 1'oates as oktatóesem<íl/aet napes" ssal..i:-dságlde. . bűi « saegfaleió ráesnek kutat^auuka céljaira tUrtáno „ítelhaaMiál^sa, a»it bi anyoe tokiig ssintán m. íig%*vmmmk kell bisstositania. Kásate Bserint, ha aa úietatosaenál|yiot sasira eikarttl bxstositimi a kutatwKiunka eiő faltát eleit ás a unkut i^lávente, óvmite e ilenőrzxic akkor r««^lhet<?, aretóínyeket ie fognak tudni felamtatm v flórra

l ag^eUai.-tanar to v.y.Ú, ho^y. e. Kd^oats. VesttJaáS^neFliHnroaat t «iadnyajan^rl ío^adt a iOl..ponti Vaaatáság ás- e^yateaek ered- eivel Hibáival ^pglalkoaatt'-áe- isegaíitatta ast as utat, aaeVea páterünknek is haladnia ke 11*• v-'li, ho&e natdrosatban kát ol^ n dárdás vaa

t amelyekkel r«eai:eteibaft la foglaikozni kell* •• *s egyik as, anlr l Cholnok rektor is, tiabor dákán 3» testált, a politikai nevelás kárdáee* Beael Ib •se<U^ á» fc satosmi aüaul hossá a t ^readaloa 4'i^áaáaek a fontos®,.gk, ..mit ugy eaoktunk aonAaal, íio#v a műn sás-par est rwaaftüt áiXlfat ük ás ezen belül a siakárett 1haltatók mécsesitáeé. A ssakárettségia káfdáa rövidesei* áé^ssanik

f a Munk^a-parasst nall

frat4s% aáféegitáee asonban továbbra is fenn fog állni* B^r aiorapaai a kdsápiskol': t k, a nápi -dá»okráola aüonbaa aág nea tart ott, fe^y u^yaaast a feKmyesetat, ug^-anast a ssiltot bisto eitsa e hailratvk r» Jti«é*a, aaibsn a tdbbi siáraaatósi • kategóriákba tartósaknak r^tsaük van* As eleinte .sseabeti.4i^ elókápsetteá&l hlím|ok lásean-isánt eltüa- ck. f>lsüb'b ávio yamokon

f ahol több .gyakorlati tárgy van, a^es eeetekbea a awakáe-párasat öallgartoknak ság jobb a ssaki»ai felkáesültságdk* Asoaban kulturális exin^ vártai«kat leltátlenUl eaelnl kell* JC\ilön fel kívánja .ivni as temi Tanios fl^yelnát, J»ífy a k0li«5giuw0k kulturá i.atát alaposan meg kell visegélni á* fel kell jwitani. Javaeolja, hegy .a kelrágluaokat Megfalalu könyvtárral sserelják el blataeiieak a a invonalae kulí/ • • A '. - fc- • ..... •1