Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 30. (1-25.) - 2. A Központi Vezetőségnek az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről szóló határozata (2-10., - 13-25.)

a műszaki eg yetemeken ezt a módszert feltétlenül alkalmazni kell és lehet Is, mert hiszen egyetemi féléveink alatt a műszaki tudományok: tárházának teljes egészít ugy sem tudjuk átadni hallgatóinknak. Józan aárle^eléssel tehát annyit kell hallgatóink rés: ére Összeválogatnunk, amit átlagos képességgel, egészséges arőmegfeszités mellett a hallgatóság iíöme teljes biztossággal fel tud dolgozni és el tud sajátítani a tananyag megválasztáson kívül van még sok tennivaló az előadások és a gyakorlatok terén is. Az előadások és gyakorlatok ideológiai szinvonalat emelnünk kell. £1 kell használni a gyakorlatok lehetőeé2

eit ass egényi xbglalkrzásokra. Törekednünk kell mindinkább a*, elmélet s gyakorlat szoros összekapcsolására, egységére, i-'tekintetben reméljük, hogy Egyetemünk erőfeszítései más teren is eredményhez fognak vezetni, föbolzben stírgettük a termelési gyakorlatok mértéKének felemelését, Minthogy az egész tanulmányi ído alatt eg. alkalommal tartott négyhetes termelési gyakorlattal nem lehetünk megelégedve. Külföldön önnek sokszorosát fordítják xl en üzemi gyakorlati munkára. Ugyancsak feltétlenül és mielőbb megoldandó kérdés az lípitésznémiki Kar laboratóriumának problémája, mely nagy léyéat fog jelenteni a gyakorlati oktatás felé. Á Központi Vezetőség határozata is megállapítja, hogy az egyetemek oktatási színvonala még nem kielégítő. A megfelelő előrehaladást rost már nemcsak az egyéni kezde-aényezesek utján, hanem teljes és tudományos én módsBertani apparátussal is elő kell segítenünk, .^gye temünkön tovább kell folytatni azt a módszertani munkát, amit aa elmúlt tanévben a Minisztérium nagyjelentőségű ilyenirányú mük ;dése nyomán kifejtettünk. bajnos találkoztunk olyan oktatókkal, akik ennek a munkának a fontosságát nem látják be ás nem ritkán éppen olyan oktatók ; ezek, akik maguk még egyáltalán nincsenek birtokában az oktatás, a hallgatókkal váló banyas módszertani fegyvereinek. He még a kiváló pedat*dgusok és dldaktiküsok között te leadnak, akik neis látják be raindig az il„en munka szükségét. Már ^edig kétségtelen az

f ho& mint minden más munkaterületen, itt sem helyes a spontaneitás, nem helyes az, ha a jó érsúkkel bíró oktatók pill-anatnyi elgondolásaira, nem a tudatosan kialakított módszerekre, hanam csatía megérzésre bízzuk ennek a fontos oktató- és nevelőmuakának a végrehajtását. Minden tudomány kezdetleges állapotában érvényesülhetett míg ez a megérzés, az ilyen félig-meddig ntuftatlen cselekvés, de aa már más munkaterületeken is világosan áll elét tojik , hogy lg, a modern követelményeknek megfelelő eredmények nem érhátuk el. üzllkség van tehát alaposan átgo <dc« és precízen Miolgozott ,y,dszertanra, amely a jó érzékkel, vary nagy elozet s gyakorlattal Bíró oktatók számára is bizton támanat d, további fejlődés lehetőségét nyújtja, ugyanakkor pedig a fiatal és még kevésbbé gyakorlott oktatók szimára lehetővé tes^i a gyorsabb fejlődést, lehetővé teázi azt, hogy ne hosszabb időn át való kísérletezéssel, mások vagy a saját kárukon való tanulással fejlődjenek jó oktatókká. Egyetemünk munkatervében is gondoskodott a módszertani munka továbbfolytatásáról, bizottságok tevékenysége, ankétok megtartása stb. utján.j£en a téren akarnak segítséget nyújtani azok a kis fületek is, amelyeket áltáában havonként "W Ódssertani köziemé-. n ek' címen adunk ki és amelyeknek egész tanévre vonatkozó tematikáját a közelmúltban állapítottuk ^seg. ftelkértük oktatoszem flyzetünk^/ hogy e kis házi lap nyilvánosságának segítségével igyekezzenek terjeszteni a jó módszereket és vissont a vita lehető.égével kiküszöbölni a helytelen gyakorlatot. Szeretném itt oktatóinknak figyelmébe