Építőipari Műszaki Egyetem egyetemi tanácsülések, 1954-1955

1954. október 8. (2-7.) - 5. A Mérnöki Továbbképző Intézet és az egyetem kapcsolata (6-7.)

mentesek legyenek. Ezek szerint tehát nem lenne szükség arra, hogy a dé'kán mentse fel ilyen esetben a hallgatót a szóbanlévo tanulmányi mvinka alól. Ez a felmentés a tervedet szerinti .szabályc zás mellett anugy is automatikussá válnék*. ad 18.E § utolsó mondata a tervezet szerint aké^pen intézkednék, hogy ha az utóvizsgára utasitott hallgató utóvizsgája sikertelen, akkoT beiratkozása érvénytelenné válik. E helyett olyan intézkedés volna felvehető, miszerint a hallgató beiratkozását a dékán érvénytelenitheti azesetben, ha az utóv-izsgahatár időig a hallgató vizsgahátralékait teljes mértékben nem számolta fel. A' szabályzat tervezete nem rendelkezik a szigorlatok megismételhetőségére nézve. Itt kevesebb számú ismétlési lehetőség látszik indokoltnak. Ezért az utóvizsgákra vonatkozó fenti állásfoglalás mellett , a szigorlatokra ki kellene, mondani, he ezek a vizsgák legfeljebb csak kétszer ismételhetők meg. ad 20„§. A vizsgaszabályzatnak félév közben való életbeléptetése nem volna kívánatos. As egyetemi munka ebben a félévben már az eddigi rendelkezések alapján indult meg és az áttérés ís^bizonyos intézkedéseket tesz szükségessé, a menetközten történő változások elkerülése erdekében az volna helyes, ha a vizsgaszabályzat csak e tanév második félévétől kezdve lépne életbe. Addig azonban indokolt lenne a vizsgaszabályzat már most zökkenésmentesen alkalmazható intézkedéseinek az e félévi vizsgákra történő érvényesítése, így pl. a beszámolók helyett vizsgák előirasa^stb. részletkérdésnek átmeneti rendelkezéssel erre a félévre történő megoldása. A meg nem jelenéssel kapcsolatban a tanszékeken különböző gyakorlatok alakultak ki, ezek szabályozására a rektori végrehajtási utasitásban ki kell térni.^elhivandó a figyelem, hogy csak az igazolatlan mulasztás számit bukásnak. A 14.§-sal kapcsolatosan a rektori végrehajtási utasitás térjen ki arra is, hegy a termelési gyakorlat osztályzatát annak a tanszékvezetőnek kell aláirnia, akinek tanszékéhez a termelési gyakorlat tartozott. f./ Az Egyetemi Tanács kihangsúlyozza a Mérnöki Továbbképző Intézet jelentőségét. Feltétlenül szükségesnek látia, hogy a mérnökök továbbképzésének sorsa az Egyetemhez kapcsolódjék. U^anakkor igen kedvezőnek találná, ha a technikus továbbképzés, a művezetők továbbképzése stb. nera^tartoznék a Mérnöki Továbbképző Intézet feladatai közé.A mérnöktovábbképzést viszont az eddiginél sokkal szorosabban kellene a Műszaki Egyetemhez kapcsolni. A részletkérdésekkel a Tanács nem kivan itt foglalkozni, valamint olyan irányban sem foglal állást, hogy melyik mszaki egyetemhez kellene az Intézetnek tartoznia. Kimondja azonban, hogy az Oktatásügyi Minisztérium figyelme felhivandó erre a súlyos problémára, a felterjesztésbe - melynek elkészítésére a rektort kéri fel - beveendő, hogy az ország továbbfejlődése érdekében a mérnöktovábbképzés rendkiviil fontos és'ezt legjobban a Műszaki Egyetem keretében lehet ellátni, a továbbképzési problémák általában az egyetemek kebelébe tartoznak, ezért juttattik az aspiránsképzést is az egyetemek feladatkörébe. Leglogikusabb és gazdas4gosabb ez q. megoldás azért is, mert az egyetemek rendelkeznek a ke'.lo felszereléssel /termek, veti^őgéoek stb./ és nem utolsó sorban ÍZ egyetenekról körül ki a legtöbb továbbképzésbe Dekapcsclt előadó is. Ezenkívül az adminisztr-i ciós lebonyclitas is sokkal célszerűbb és kevesebb költséggel eszközölhető ott, ahol amúgy is nagy adminisztrációs apparátus működik.JKimondja továbbá a Tanács, hogy a mérnöktovábbképzés nem végezhető elt&iSsadalmi munkaként,