Budapesti Műszaki Egytem - Értekezletek, 1964-1965

1965. február 10. (1-11.)

Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy tarthatok én olyan

szép előadást amilyet c ak tudok, ha egyszer rajzbeadási határidejük van, akkor mindenki rajzolni fog és nem előadást hallgatni. én ezzel egyetértek, de gondoljunk arra, hogy ha ezek a terhelési normák létrejönnek, akkor nem lesznek ilyen lökésseerü csúcsterhelések a hallgatóság számára.

Ez e(Jyben felveti azt a Kérdést is, ami már szorosan összefügg az oktatás módszereivel, hogy tegyük érdekesebbé az előadásokat. Vetitsünk, mutassunk be fali ábrákat, ne olvassuk fel szórol- szóra a jegyzetet, vi igitsuk meg más-más old 1 ról a turgyat, adjunk példákat a mindennapi gyakorlatból. Ennek eredményeképpen a hallgató azt mondja majd, hogy ide érdemes elmenni és fogja sajnálni, ha az előadáson nem tud megjelenni valamilyen kivételes ok miatt.

Persze itt ia lesz visszaélés. Lesznek rendetlenkedők - remélem egész kis szambán - akiket a legragyogóbb előadásokkal sem tudunk lekötni, de ne ezekre alapozzunk.

Kövessük Abodi Előd professzor módszerét aki mindig azt mondta, ha jött egy pikánsabb részlet, hogy most az elégséges hallgatók hunyjak be szemüket, nehogy idegizgalmaknak legyenek kitéve. így a jobbak számara mondta el az anyagot. Ugyanezt meg lehet csinálni forüitva, hogy azt mondom a jobbak sz iára, hoj^y itt és itt lehet megtál lni az anyagot, aki jelest akar tanulja meg a könyvből. Nem kell az előadáson mindent előadni, ami a tananyagban szerepel, u yanakker adjunk elő olyan anya ,ot, ami színesebbé, érdekesebbé tes i az előadást.

Végül szeretnek rámutatni a körlevélnek egy gyengéjére, melyre a Minisztérium hivta fel a figyelmemet, ez a körlevél hatodik pentjabun szere pel.

Itt beszel ugyan a körlevél arról, hogy a rendszeres tanulástr meg kell szi árditanunk és a vizsgáztatás módszerét is meg kell javítanunk, de nem eléggé kihangsúlyozottan.

Szeretnem itt a Kollégák figyelmét arra felhivni, hogy ma már nem harcolunk a lemorzsolódás ellen, nem akarunk mindenkiből mindenáron mérnököt csinálni. Ha valakiről kiderül, hogy nem alkalmas m«rn knek, akkor sokkal jobb az illető szempontjából is, a népgazdaság szempontjából is, ha soha nem kap diplomát.

Kérem, hogy ne értsék félre szavaimat és ennek ne legyen az az eredménye, hogy most megszigorítjuk a vizsgákat és kezdjük nogy u y mondjam nyirni a hallgatókat. Nem ez a cél.

Gél az, hogy reálisan felmerjük, hogy milyen eredményt ért el az illető, ennek megfelelően igazságosan állapítsuk meg az osztályzatot. Ha tudatúban vagyunk annak, hogy seriilyen szubjektív szempont nem vezet bennünket, akkor nyugodtan dobjuk ki öt, ha nem f<lelmeg azoknak a követeim-ínyeknek amelyeket a vizsga előir.

Szeretnék rámutatni arra, ami a körlevélben is szerepel, hogy lehetőleg az e^ész anyagot próbáljuk megkérdezni. Jóltudom, hogy ©at a 20-25 percben lehetetlenség megcsin mi, de akkor is javasolom, hogy a nagyobb kérdések mellett, apró közbevetett kérdések formalyaban győződjünk meg arról, hogy a hallgató nemcsak az anyag első 50%-át tanulta meg.- 6 /