Budapesti Műszaki Egytem - Értekezletek, 1949-1950

1950. augusztus 30. (5-7.)

- 2 Liska József ismerteti, hogy a meghívott előadóktól eddig egyáltalán semmiíi e jegyzetet nem kaptak a Villamos karon. Ami készült ^azt a Villamos gépek tanszék tanársegédei az előadásokon készítették. Ez ugyan a taiiszemélyzetnek nagy megterhelést jelentett és véleménye szerint ezt nekik valahogy honorálni kellene, mert ezideig ezt a munkát ingyen végezték. Liska dékán ur hozzáfűzi ^még, hogy a jegyzetet nem okv vetlen szükséges az előadj kézirata nyomán elkészíteni.

Major Máté leszögezi, hogy azért a hallgatóknak az előadásokon kell saját jegyzetet készíteni.

Szilágyi Gyula a kézirat elkészítésének egyik módját abban látja, hogy a tanszemélyzet egy tagja az előadáson pontosan jegyzetel. A jegyzetet . minden héten bemutassa a professzornak átolvasás végett. Vélemérye szerint ez az egyetlen járható ut. Ezt a meghívott előadókkal is meg lehet csinálni. Technikailag pedig úgy kell megszervezni, hogy a jegyzetkiadóhoz jutott jegyzet fennakadás nélkül kerüljön feldolgozásra.

Mihail ich Győző felteszi a kérdést, hogy a dékán urak és az A.M.F. igazgatója vállalják-e a kézirat beszerzését az előadóktól és professzoroktól. Kozmann György ismerteti, hogy az A.M.F. a múlt év folyamán kb. 200 jegy- zetet készített. A meghívott előadókra ez óriási terhet rót, s most már megsokalták, hogy ilyen óriási megterhelést díjtalanul vállaljanak. Szükségesnek tartja, hogy egyúttal biztosítsák a kéziratok díjazását. Javaslata 8 ft.- kéziratoldalanként.

Mihailich Győző leszögezi határozat formájában az előfeltételeket

1. / A V.K.M., biztosítsa a sillabuszok sürgős jóváhagyását.

2. / Oldja meg ©helység problémát.

3. / Hozzon döntést a jegyzetkészítés díjazása ügyében. Alapul szolgálhat az á.M.F. javaslata

8 ft. jegyzet kézirat oldalanként.

Az a kivánalom pedig, hogy minden tárgyból legyen jegyzet véleménye szerint nem fog menni.

Halász Ottó az anyagi téren mutatkozó problémák megoldásár a V.K.M. segitéágét és támogatását megígéri.

Szabó Ákos előadja, hogy a jegyzetkiadó szempontjából először is aggodalomra "ad okot a jegyzetprobléma megoldás elkezdésének késői időpontja, az igényeknek pedig október 15-re való fikszálása. A műszaki jegyzetkiadást kompiikáltsága és a tagozatok nagy száma miatt nehézség szenpont- jából össze sem lehet hasonlítani a többi egyetemekével.- Nagy akadálya a- preciz tervszerű-munkának, hogy nem az igény feltérképezéséből indulnak ki /hány jegyzet, hány oldal, hány példány- ennek megfelelőd gép Írónő, rajzoló stb./, hanem az igény feltérképezés lassúsága és nehézsége miatt megbecsült 7-8 millióra terjedő jegyzet oldalból, mint várt igényből. Paralel kell dolgozni és igényt kimutatni. - Az igény azaz a várható jegyzetek feltérképezésének akadályai: betöltetlen tanszékek, el nem dőlt előadói helyek, sillabusz jóváhagyás késése. - Kéri, hogy a rektor ur bocsásson ki egy körivet, amely a jegyzetkiadás ütemezése szempontjából fontos adatokat kér be a professzoroktól és előadóktól.

Vörös Imre a gépészkar részére kívánatosnak találná, ha. volna egy előadó, aki a jegyzetkérdéssel állandóan foglalkozna^.

Liska József leszögezi, hogy ha nem az előadó Írja a jeryzetet a 8 ft-os Összeget' az kapja meg, aki a munkát elvégzi.

Ormos Tibor véleménye szerint nagyon fontos volna a tárgyak súlyozását elkészíteni," hogy legalább azok a jegyzetek, készül jenek el a félév első felében, amelyek a legfontosabbak. A fő cél nem okt. 15, hanem, hogy elkerüljék az utolsó percben való kemroányszerü kapkodást. legfontosabb az, hegy az I. évfolyamok hallgatói kapjanak legelsősorban jegyzetet. Erre leéli a fősulvt helyezni, utána a tagozatokra es ezen belül is azokra a tárgyakra,

‘ ál a legnagyobb bajok voltak. Másik kérdés az, hogy renahol a vizsgákná

d^lkezésre áll egy csomó jegyzet alumíniumon. Véleménye szerint helyes, ha ezeket a jegyzeteket felülbírál tatnak és a professzorok átnézése után ezek kiadásra kerülnének.