A M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kar tanácsülései, 1944-1949 (HU BMEL 101.a.3.)
1946-08-06. rendkívüli ülés
988-1946»szám Miniszter Ur ! A tudománya és legfelsőbbfoku nevelés munkásai általában mindig az állami gondoskodás mostoha gyermekei voltak, tíok Ígéret és szép szó hangzott el országszerte a vezető politikai emberek részéről a tudományos munka megbecsüléséről, de sajnos, amikor au anyagi juttatások megszabásáról volt és van szó, legtöbbször elfelejtődnek a szép szólamok. A komoly tudományos tevékenységnek pedig egyik alapfeltétele, hogy annak harcosai a súlyosabb anyagi és megélhetési gondoktól mentesüljenek. A mellőzésben talán sokszor éppen az egyetemek is hibásak voltak, mert ál3zeméremből nem emeltek szót helyzetük javítása érdekében, a fizetéseknek forintban történt megállapításával kapcsolatban a Bánya-, Kohó- és hrdőmérnöki Kar folyó évi augusztus hó 6-án tartott rendkívüli gyűlésén egyhangúan elhatározta, hogy az egyetemi tudományos pótlék újból folyósítása és a vizsga- és szigorlati dijak megfelelő átértékelése érdeké-» ben mély tisztelettel é3 teljes bizalommal fordul itinis .tér űrhöz, aki eddig is számos tanujelét adta annak, hogy szivén viseli a köznevelés és a tudomány munkásainak minden ügyes bajos dolgát. Ismerjük hazánk nehéz helyzetét, az állam ezer gondját közgazdaságunk és az államháztartás egyensúlyának helyeúllitásáért vívott harcban. Üeljes tudatában vagyunk annak, hogy a kormány nem tudja most előteremteni a szükséges anyagi fedezetet a külföldi egyetemi tanárokkal egyező illetmónyökáez. De ha mégis felemeljük szavunkat, tesszük ezt nemcsak azért, nogy anyagi gondjainktól tehermentesítésünket és talán nagyobb kenyeret harcoljunk ki magunknak, hanem első sorban azért, mert a nemzet leendő vezető rétegének kiképzése és az erős nemzetközi tudományos versenyben val' helytállás terén teljes mértékben átérezzük a rá^k nehezedő súlyos felelősséget. az egyetemi tanároknak a fizetési psztályokba besorozása első látottra megnyugtató, de azért a más téren dolgozó állami alkalmazottakkal szemben Aégis hátrányban vagyunk. Üt bbiak a fizetésen felül majd mindnyájan részesülnek egyéb juttatásokban is, miflt pl, üzemi jutalékban, fa- és földilletményben stb. Még kirívóbb az ellentét azonban, ha az egyetemi tanári javadalmazást összehasonlítjuk a gyakorlatban működő mérnökökével, pedig Karupk éppen úgy, mint a Műegyetem másik két műszaki Kara, mérnököket képes. Az egyetem, illetve a Kar nevelte üzemvezető mérnök legnagyobb fizetésót a most megjelent kormány remi. elet havi 42c mtany pengőben szabta meg, ezenfelül pedig majd minden üzemben jutalék, tantiém, más cimen, továbbá szabad lakás, fűtés stb. Í3 jár a mérnöknek; de még a kereskedelemben alkalmazott értelraüségi munkásoknak legnagyobb havi fizetése is 340 arany pengőben állapíttatott meg. És ez a korlátozás csak a kollektív szerződések hatálya alá tartozó dolgozókra vonatkozik, és nem a vállalatvezetők javadalmazására, amely továbbra is szabad. Ugyanakkor a legmagasabb egyetemi tanári fizetés Budapesten havi 720 forint csak 205.7, vidéken pedig 690 forint 197 aranypengonek felel meg. ázenkivül a magánalkalmázásban lév dolgozóknak minden adóterhét és az 0TI f vagy MABI vagy más betegsegélyző teljes diját a munkáltató köteles fizetni, az állam azonban az UTBA-ról szóló legújabb rendelet szerint, mint munkaadó az alap költségeihez mindössze évi 1 millió arany- pengővel vagyis megközelítőleg 3.5. millió forinttal járul hozzá; az a- lap költségeit tehát nem munkaadó állam, hanem az alkalmazottak fizette járulékok fedezik, pedig az Alap juttatásai még közelről sem érik el az előbb felsorolt társadalombiztosító intézetek, még kevésbbé a vasút vagy a posta j'iéti intézményei nyújtják segélyezések mértékét.
