A M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Kar tanácsülései, 1940-1944 (HU BMEL 101.a.2.)

1940-03-12. 5. rendes ülés

2

egy ben azt is bajéi ent ettem., hogy Kadn Károly örökbecsű érdemeiről a mai ülésen óhajtok megemlékezni * Sngedteesik meg tehát nekem, hogy mielőtt ülésünk tárgysorozatára térnénk, néhány percet nagy halottunk emlékének szentelhessek,

ás a fájdalom, amelyet hazánk nagy fiának, a magyar erdészet kimagasló és legkiválóbb tagjának, Kadn Károly nők elhunyta nagy ja inkát megbecsülő ée tisztelő honfitársainkban kiváltott, fokozott mértékben sújtott le minket, mert mi Kaán Károlybon szeretve tieztelt ezaktár- sunk at és az Alma mater leghűségesebb fiát is elvesztettük, fájdalmunk nagy, veszteségünk pótolhatatlan és ezért nem kereshetünk másban vigaszt mint abban az érzésben, hogy nemes lelke felettünk Őrködik, hissen ősi intézetünkért mindig rajongott, a tanári karhoz nagyrabecsüléssel ée tisztelettel ragaszkodott, a hallgatóságot pedig az atyai szív melegével szerette,

Kaán Károly szorgalmával, tehetségével és tudásvágyával már főiskolai hallgató koriban tűnt fel, 1368-ban az államerdéözet szolgálatába lépve, rendkívüli munkássága csakhamar elismerésre talált, amelynek első nagyobb megnyilvánulása az lQ93-ban elnyert államerdészeti