Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - A román csapatok kivonulása - A román csapaterők kivonása a térségből
tisztviselők, közegek részéről: „Utasíttattam a város összes hivatalait, hogy a legnagyobb türelemmel és testvéri szeretettel hallgassa meg bárkinek panaszát s vagy azonnal orvosolja, vagy értelmesen magyarázza meg, ha az orvoslást az ország sanyarú helyzete ez idő szerint lehetetlenné tenné”397 - szólt a főispáni intelem a köz tisztviselői felé. Ugyanakkor figyelmeztetésül a hivatalok méltósága mellett is szót emelt a vármegye legmagasabb rangú kormányzati vezetője: mindenkire, aki a hatóságok tekintélyét akár szóban, akár írásban csorbítani merné, a törvény legszigorúbb eszközeivel sújt le. Még szigorúbb ítélet várt a szegedi katonai kerületi parancsnokság nyílt parancsa értelmében a katonai alakulatok alá rendelt, bűncselekményeket elkövető személyekre. Statáriális úton, rögtönítélő bíróság kiszabta kötél, vagy golyó általi halálbüntetés terhelte mindazon reguláris erőkhöz beosztott személyeket (így a csendőröket is), kiket gyilkosság, rablás, gyújtogatás, rongálás, nyilvános erőszak, lázadás vagy lázongás vétségéért vontak felelősségre.398 Fentiekhez hasonló erélyességgel címzett dorgáló utasítást a főispán Kecskemét város törvényhatóságához, azon felháborodást okozó ügy kapcsán, miszerint a nemzeti hadsereg november 23-i bevonulását követve sem szerepelt a város pecsétjén a szent korona, mely cselekedet a „hazafias lelkesedéssel, a nemzeti érzés fellángolásával”399 nem egyeztethető össze. A magyar államiság, nemzeti egység és függetlenség tekintélyén esett ilyen mérvű csorba, mely mint megütközést és felháborodást keltő skandallum, azonnali intézkedést követelt. Elvárásként lett megfogalmazva az is, hogy a megszállás hónapjai alatt tiltott400 nemzeti lobogók ismét kerüljenek ki a város exponált épületeire. Ebben a visszásságoktól terhes közegben és légkörben folyt a nemzeti hadsereg részére indított „önkéntes” felajánlások összegyűjtése, természetesen a törvényhatóságok, közhivatalok legteljesebb támogatása mellett. Kecskemét összesen egymillió koronát, a város lakossága pedig kb. 1,3 milliót gyűjtött össze 1920 szeptemberéig.401 A különböző módszerekkel, nyomásgyakorlással kieszközölt, „a Magyar Nemzeti Hadsereg céljaira befolyt önkéntes adományok” lajstromát a főispáni apparátus naprakészen vezette azokról, kik „megértve a nagy idők szavát" befizetéseikkel támogatták az új rend fegyveres erőit.402 517 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
