Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
Péterné Fehér Mária á llásának megóvására és területi egységének biztosítására. [...] Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. [...] Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré és hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak \.. .]”.3 A kiáltvány Kecskeméten is megtette hatását, a város lakossága és a mozgósítás következtében bevonult katonaság lelkes hangulatban várta a hadba szállást. Július 28-án majd 20 000 fős tömeg tüntetett a háború mellett. A Himnuszt, a Rákóczi-indulót, a Klapka-indulót, a Kossuth nótát játszó cigányzenekar kíséretével vonultak végig Kecskemét főbb utcáin, háborút igenlő beszédek hangzottak el.4 Az általános mozgósítási parancsot július 30-án éjjel 1 órakor kapta a polgármester. Több ezerre rúgott azoknak a száma, akiket Kecskemétről hadba hívtak. A hadiállapot következtében sok új feladat állt elő, melynek iránya, nagysága akkor még nem volt mind meghatározható: — a közigazgatás személyzetében támadt „hézagok” kitöltése,- a rendőrség kiegészítése,- a várható sebesültek kórházi ellátása, — a rendkívüli viszonyok között a lakosság élelmezése. „A rendkívüli viszonyok — mondta Sándor István polgármester az 1914. július 30-i közgyűlésen — rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé és a hadviselés sikere a belső viszonyok rendezettségétől és rendben tartásától is függ, a város lakossága ily viszonyok közt fokozott mértékben igényelheti hatóságainak gondoskodását.”5 A polgármester kérte a közgyűlést, hogy a szükséges intézkedések megtételére neki és a városi tanácsnak adjon általános felhatalmazást. Ez azt jelentette, hogy az elkövetkezendő háborús időszakban a város dolgainak irányítása, az adódó ügyek intézése, a feladatok megoldása a tanácsra és a polgár- mesterre hárult. A közgyűlés megadta a felhatalmazást. Sándor István felhatalmazást kért arra is, hogy a pénz, kereset és jövedelem nélkül itthon hagyott családok részére a város nevében támogatást kérhessen, 80
