Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Kitekintés: A kecskeméti székhelyű főszolgabírói hivatal hatáskörébe rendelt körzet ügyei
m kir. katonai parancsnokságnál közben járni, hogy járásom területén a román katonaság részéről folytatott gabona, szarvasmarha, stb. rekvi- rálás beszüntettessék [...] a járást teljesen kifosztották és ha a mostani rekvirálás is végre hajtatik, az éhínség az egész járásban mielőbb ki fog törni [...] attól lehet tartani, hogy a nép elkeseredése lázongássá fog fajulni'™- olvasható a főszolgabíró kérvényében, melyre a felzeten feltűntetett tömör válasz az alábbi volt: járása területének a gabona-, marha stb. requirálás alól való mentesítését nem eszközölhetem ki, mivel a viszonyok az egész területen hasonlók.'™ „Nyomorúságunk daczára is készséggel vállalkozunk arra, hogy a járás területén elhelyezett mostani létszámú katonaságot élelmezzük" -vélekedett a Csongrádi járás főszolgabírója augusztus 23-án kelt bizakodójelentésében.416 A megállapítás optimista hangvétele csak a katonai megszállás rövid átmenetiségébe és ezzel együtt az elszenvedett károk csekélyebb mértékébe vetett alaptalan bizalommal magyarázható. A jó reménység néhány hét elteltével kilátástalanságba fordult, a hónap végétől pedig valósággal záporoztak a járásbírói hivatalok, elöljáróságok részéről a főispánhoz írt beadványok, kérvények, panaszok a beszolgáltatások mérséklése, beszüntetése, illetve a jogellenes és igen sokszor durva rekvirálások (rablások) megakadályozása ügyében.417 1919 szeptember elején a kiskőrösi és kalocsai járások főszolgabírói a főispán közbenjárásával a román parancsnoksághoz fordultak, hogy a beszolgáltatások kirovásába a polgári hatóságot is vonják be, mivel az ottani katonai csapatok számára előirt, 40 napi szükségletre tervezett beszolgáltatási kötelezettségeket egyes községek számára reménytelen volt teljesíteni. A kiskőrösi járás területét a román katonai szervek jogtalan rekvirálásaikkal418 és bürokratikus indokokkal élve kettős adóztatással sújtották. A megszállás során mindvégig tisztázatlan maradt, hogy a járás pontosan mely katonai parancsnoksághoz tartozik, kinek kell a beszolgáltatásokat, rekvirálási rendeleteket teljesítenie, „mert tulajdonképpen nincs megállapítva, hogy a kiskőrösi járáshoz mint katonai körzethez pontosan melyik községek tartoznak. Tudniillik a 6 ik gyalogos hadosztály megszállása alkalmával más , az I.ső lovas hadosztály megszállása alkalmával szintén más s az I-ső vadász hadosztály megszállása alkalmával ismét más községek voltak ide 523 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
