Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Társadalmi válságjelenségek — morális következmények
zatal nem történik, úgy Halas lakossága legnagyobb nélkülözéseknek lesz kitéve”358 - fogalmazta meg jelentésében aggodalmait a város polgármestere. 1919 november elején Kecskemét határában különös események zajlottak le. A szomszédos Kiskunfélegyháza város elöljáróságának egy tagja, valamint egy lovas rendőr és 2 fegyveres román katona érkezett Matkópusztára, hol a legelésre „összevert”, kecskeméti gazdák tulajdonát képező gulyából 47 jószágot - „tiltakozás daczára”359 - erővel elhajtottak. Maga a cselekmény is példátlannak és döbbenetesnek számított, a tulajdonosok kára úgyszintén, mely a kárfelvételi jegyzőkönyv szerint 405 ezer koronát taksált. A szűkösen rendelkezésre álló élelmezési cikkek, különösen a be- szolgáltatási kötelezettség alá eső hús és gabona tekintetében gyakran megesett, hogy megbízott kereskedőik útján a helyhatóságok igyekeztek a készleteket egymás elől felvásárolni. A fővárosi székhelyű Telepítő és Forgalmi Bank például Jánoshalmán - egy helyi kereskedő révén - a gabonát vagonszám készült felvásárolni. Az ügylet az ottani gabona- albizományos útján tudódott ki, így annak sürgős megakadályozására a főispán még időben felszólíthatta Kiskunhalas polgármesterét.360 Több ízben előfordult, hogy a polgári lakosságot védeni és szolgálni hivatott karhatalom, vagy a közigazgatás egyes tagjai követtek el bűncselekményeket, összejátszva román katonákkal, vagy passzív magatartással eltűrve a jogtalanságokat. Például a csongrádi járási főszolgabíró főispánnak írt jelentésében utalt a térparancsnokság szolgálatába szegődött tolmácsok erkölcsi megbízhatatlanságára.361 A román katonai szervek alávetettségébe kényszerült, a lakosság ellen elkövetett atrocitások ellenében tehetetlen közigazgatás tisztviselőit lelkileg és egészségileg egyaránt megviselték a megszállás gyötrel- mes hónapjai. A karhatalom vezetői részéről előbb Füvessy Imre Kecskemét helyettes főkapitányának egészsége rendült meg oly mértékben, hogy kihagyó szívműködése, lesoványodása hosszabb szabadságot tett indokolttá számára,362 majd Papp György főkapitány is kérte hivatala alóli ideiglenes felmentését: „ideggyengeség és kimerültség folytán emésztésének megromlásában, lesoványodásban, testi és szellemi erejének nagymérvű csökkenésében szenved”363 - áll a kiadott orvosi szak- vélemény kórismertetésében. 505 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védteAz 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
