Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
A barakk-kórháznál is problematikusabb volt a helyzet magában a fogolytábor céljára igénybe vett telepen, mellyel a kezdetektől meggyűlt a város baja. A valamikori ún. 94-es barakkokból „szükséglakásokká” átépített tábor félig-meddig elkészült épületeit már augusztus hónap folyamán megrongálták a román őrök, az ajtólapokat leemelték, a kész asztalosmunkákat és szerszámokat pedig kis híján teljesen széthordták. „Ilyen körülmények között az ottani munkálatokfolytatása lehetetlen”305 - jegyezte le Varga Adolf törvényhatósági főmérnök tapasztalatait az eset kapcsán. Megjegyzendő, hogy az ajtólapokat az őrök fekvőhely céljából emelték le helyükről. A gondok az ősz folyamán, az őrbódék körül gyűltek tovább. November elején, a zord idő beköszöntével a szolgálatát teljesítő Kis János gyalogrendőr arra lett figyelmes, hogy a fogolytábor román őrsége az internáltakat a barakkok szétbontására rendelte ki azért, hogy őrbódé építéséhez megfelelő faanyagot gyűjtsenek.306 A bontási művelet lelepleződését követően - a román térparancsnokság utasítására - a város mérnöki hivatalának bevonásával hozzáfogott a tábor négy sarkán 1-1 faépítmény kialakításához, melyek a parancs szerint darabonként legalább 35-35 ember számára alkalmas férőhelyet kellett, hogy biztosítsanak, felváltva az addig használt szalmából és kukoricából emelt „kezdetleges putrikat”. Az építkezést övező botrányok azonban ezzel koránt sem értek véget, mivel a kivitelezést felügyelő mérnöki hivatal a hetek óta szakadatlanul folyó lopásokat megelégelve be kívánta rekeszteni a munkát, mégpedig: „Azon oknál fogva, hogy a román őrszemélyzet a szükséges faanyagokat este, szóval munka után tüzelési czélra széjjel hordja és így azon munkát melyet egyik nap elvégezünk másnap újból kezdhetjük...'" - támasztotta alá november 13-án kelt panasziratában a kivitelezést irányító Szabó Ferenc munkavezető. Súlyosbította a helyzetet, hogy a városnak megfelelő mennyiségű fája sem volt a szállások felépítéséhez, így építőanyag-nyerés céljából kénytelenek voltak az Izsáki úti barakk-kórház telepén az egyik épületet bontásra kijelölni.307 Később az őrség elhelyezésére szánt épületterveket akként módosították, hogy a tábor északi részén egy meglévő barakkot adtak át, és csak a déli oldalon emeltek egyetlen új épületet.308 493 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
