Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
Szabó Bence v örös hadsereg letartóztatott tisztjei számára lefoglalt főreáliskola fel- szerelési tárgyainak védelme, továbbá a volt 30. gyalogezred veszélybe került történeti emlékeinek megóvása is. A barakk-kórház és az iskola orvosi felszerelései, valamint a hadi ereklyetárgyak védelmében Kecskemét főispán-kormánybiztosa emelt szót a román katonai térparancsnok előtt.289 A városi közmüvek is alaposan megszenvedték a megszállás időszakát. A város lakossága számára nélkülözhetetlen ivóvizet szolgáltató közkutakban a katonák rendszeresen kárt tettek azáltal, hogy egyes alkatrészeket folytatólagosan megrongáltak, más esetekben leszerelték és elvitték, ami a kutakon mozdítható volt.290 A város egyetlen szabadtéri fürdőhelyén évek alatt, nagy anyagi ráfordításokkal kialakított berendezések mentek tönkre a megszállók öntörvényű, értelmetlen pusztításai folytán: „A széktói mezőőr [...] jelenti, hogy a román katonák a széktói fürdő helyiségének ajtóit és korlát-fáit leszaggatják, és a vízbe dobálják s azon tutajoznak.',m A fürdő őrzésével megbízott városi közeg sürgős intézkedést kért a városi tanácstól a további rongálások meggátlása érdekében, még mielőtt a katonák az egész fürdő fa berendezéseit, bútorzatát teljesen tönkretennék, elhordanák. A katonai rekvirálások, illetve a hadtápellátmány címén és hadisarc jogán történt elkobzások döntő részben a mezőgazdaság ágazatát sújtották, legyen szó a legkisebb parasztgazdaságoktól az uradalmi méretű birtokokig, telepekig. A magángazdaságok mellett a beszolgáltatások és zár alá vétel alól azonban a város tulajdonát képező földek, szőlőtelepek, pincészetek, mezőgazdasági iskolák sem mentesültek. A mezőgazdaság közjavait e téren több oldalról is érte vagyoni veszteség. Ezek egy részét a megtérítés nélküli, vagy csak részben megfizetett rekvirálások okozták.292 Például csak a város szénaterméséből 700 ezer korona értékben 3500 mázsányit, szalmakészletéből 1350 mázsányit (67 500 kor. értékben) foglaltak le és szállítottak el a megszállók.293 Hozzáadódtak a kártételekhez az egyes városi földeket részes bérletben művelő „magánosoktól” elvitt termények,294 melyek a bérlőnek és a városnak egyaránt anyagi hátrányt okoztak. A rekvirálások nem szokványos, de nem is példa nélkül álló módszere volt egyes jeles napok kapcsán adományok kicsikarása. Ezen a címen például a 21. román tüzérezred, az alakulat patrónusának ünnepe alkalmából 400 liter bor „felajánlá490
