Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A közvagyonban esett károk
komoly anyagi veszteségek érték, egyrészről a megszálló haderők részére végzett szerelési-javítási munkákból eredően, melyek költségeit csak töredék részben térítették meg. Szemléltetésül: a városi autóüzem vezetőségének egy 1919. októberi jelentése szerint a VI. hadosztálynak végzett javíttatások és a kiadott alkatrészek a közüzem számára több mint 12 ezer korona kiadást jelentettek, melyből a hadsereg alig 2000 koronát egyenlített ki.283 Ennél nagyságrendekkel nagyobb veszteség volt a direktórium alatt kisajátított, és az autóüzemnél parkíroztatott jármüvek elvétele, konkrétan 3 db teher- és 3 „luxusautó” lefoglalása.284 A városi nyomda pénzügyi helyzetét elsősorban a kifizetetlen számlatartozások terhelték meg, de csak kevés híja volt, hogy ezt lényegesen meghaladó kár nem keletkezett. A hadsereg ugyanis le akarta foglalni a város tulajdonát képező, 1906-ban vásárolt ún. Wörner-féle gyorssajtó berendezést, azon a jogcímen, hogy a direktórium alatt a kisebb címletű pénzeket ezzel nyomtatták ki. A nyomdagép lefoglalásától - a polgár- mester gyors és erélyes fellépése nyomán - a katonai parancsnokság végül eltekintett, de a berendezés ki- és visszaszerelése így is 6 ezer koronás költséget okozott a Sziládi Vendel vezette vállalatnak.285 A nagy értékű ingóságok és készletek rekvizíciója mellett kisebb mérvű, de az adott körülmények között nehezen pótolható veszteségek a város hivatalait, egyéb infrastruktúráit is érték. írógépek, irodai használati tárgyak kerültek ilyen vagy olyan úton (kiigényléssel, betöréses lopással) a megszálló alakulatokhoz. Kecskemét járásbíróságának telekkönyvi hivatalát például egy álkulccsal végrehajtott feltörés nyomán teljesen kiürítették. Az irodahelyiségből eltulajdonították az ott lévő valamennyi használati tárgyat: szemüveget, falinaptárat és - térképet, ollót, papírnehezéket, széket, tolltartót stb.286 Hasonlóképpen járt az ún. régi honvédségi huszárlaktanya parancsnoksága is, melynek gazdasági hivatalába már a megszállást követő éjjel - feltehetően román katonák - betörtek, és az ott elhelyezett íróasztalok fiókjait feltörve, 3000 korona készpénzt tulajdonítottak el.287 A következő napon - augusztus 6-án - a laktanyai tűzoltószertárak estek a rablások áldozatául.288 Az elhurcolt tűzoltó-felszerelések (ponyva, tömlők, kötelek, szerszámok) értéke az 5000 koronát is meghaladta, de az okozott kár egy esetleges katasztrófahelyzet bekövetkeztével akár többszörösen is felülmúlhatta volna. A végleges pusztulás előtt haladéktalan intézkedést követelt a 489 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh lelépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
