Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - Gyárakat, üzemek ért veszteségek
delések, továbbá a vagyonbiztonság hiányosságaiból eredő bűncselekmények. A város egyik legrangosabb nagyvállalata, az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezetősége az idegen csapatok kivonulását követően veszteségeiről értesítette a panaszfelvevő irodát. A gyárat a megszállás hónapjai alatt közvetlen veszteség aránylag kis mértékben érte: egyik lovát elkobozták (10-12 ezer korona értékben), kertjéből kisebb tételben (cirka 1000 koronás értékben) tűntek el készletek.272 A Kecskeméti Gépgyár Rt.-nél sem voltak a közvetlen károk veszedelmesen magasak: a kivonult román hadsereg cirka 5000 koronás kifizetetlen számlát hagyott hátra, és magával vitte a gyár tulajdonát képező, három nehéz igavonásra alkalmas lovat. A vállalat összesített kárösszege 20-25 ezer korona volt.273 A kecskeméti Szőlő és Gyümölcstermelő Szövetkezet vagyoni vesztesége (igavonók és bor) már 68 ezer koronát tett ki.274 A kecskeméti telephelyű Első Alföldi Cognacgyár Rt. is igavonó állatokat, valamit raktárkészletéből lefoglalt, illetve eltulajdonított tételeket (pálinka, likőr, konyak, tiszta szeszek) volt kénytelen veszteségként elkönyvelni. A konyakgyár a fentebb felsorolt vállalatokhoz képest azonban nagyobb mérvű közvetlen kárt szenvedett. Előfordult ugyanis, hogy a fővárosba tartó vonatszerelvénybe berakodott árukészletet a katonai szervek lefoglalták, mely egyik alkalommal 45 ezer, máskor 21 ezer koronás deficitet okozott a szeszgyárnak. A konyakgyár megszállással összefüggő teljes vesztesége végül megközelítette a 130 ezer koronát.275 Az üzemek veszteségeit fölülmúló vagyonok cseréltek gazdát a Tanácsköztársaság szerveivel és céljaival összefüggésbe hozott pénzalapok, bankbetétek, pénztárak lefoglalásával, melyek elkobzására a megszálló katonai szervek teljes mértékig felhatalmazva'érezték magukat. A kommunista vagyonokat szanáló katonai szervek, jelen esetben a VI. román hadosztály ügyészsége a Magyar Általános Hitelbank Kecskeméti Fiókja könyvelési nyilvántartásainak áttekintését követően az alábbi betétállományokat vette zár alá:- 38. gyalogezred takarékpénztárának betétje: 28 020 korona- 8. huszárezred takarékpénztárának betétje: 180 korona- 30. honvédpótzászlóalj takarékpénztárának betétje: 83 790 korona- 13. huszárezred segélyalapja takarékpénztárának betétje: 13 185 korona 485 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
