Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A lakosságot ért károk
akik a munka lefolyását, mind pedig a gazdasági felszerelést és a kicsépelt gabona mennyiségét állandóan szemmel tartották és lejegyezték (mellesleg a jegyző lakását többször átkutatták, tőle élelmiszereket, bort zsaroltak ki262). Ezek után joggal merült fel a gyanú, hogy a mezőgazdasági munka végeztével a románok mindenre ráteszik a kezüket. A baljós feltételezést megerősítette, hogy a kirendelt járőrök nem is csináltak titkot azon szándékukból, hogy a megtisztított terményt a munka végeztével vasúton fogják az utolsó szemig elszállítani. Az eljárás több szempontból is törvénytelen volt, de leginkább az uradalomban dolgozó gazdasági cselédek számára volt sérelmes, hiszen így az évi kenyér- és lisztjárandóságuk forgott kockán.263 Emellett több korszerűen felszerelt, tőkés üzemszervezet alapján felépített nagybirtokról is jelentették, hogy az ott tárolt teljes gazdasági felszerelést lefoglalta a kiérkező hadsereg. Példákat kiragadva: Dr. Deutsch Adolf budapesti lakos Agasegyházán berendezett korszerű szőlőtelepéről a román alakulatok szerszámokat, gépeket, terményeket, jószágokat vittek el, 850 ezer koronát meghaladó értékben.264 Losonczi László 400 katasztrális holdat meghaladó méretű gazdaságaiból közel 270 ezer korona értékben rekviráltak javakat.265 Szőke Sándor földbirtokairól kocsit, felszerelést, terményeket oroztak el, 180 ezer koronás becsült kárértékben.266 Özvegy Zombory Lászlóné ágasegyházi birtokáról többek között 700 liter bort, 3 vágómarhát, egy lovat, szárnyas jószágokat harácsoltak, megközelítően 100 ezer koronás kárértékben.267 Héjjas István belsőnyíri, kerekegyházi, városföldi, pákapusztai és izsáki birtokairól 427 ezer koronányi terményt, jószágot és tárgyakat foglaltak le a rekviráló alakulatok.268 Lázár István birtokosnak közel 200 ezer koronás veszteséget okoztak.269 A háborús évek és a forradalmi események által összekuszált, zavaros pénzviszonyokból és az egyoldalú alkupozícióból eredően is rendszeresen hasznot húztak a rekviráló csapatok, mely a fizetőeszköz körüli bizalmat - ha lehet - még jobban megingatta. A kalocsai főszolgabíró tette például szóvá azt, hogy a megszállók a Tanácsköztársaság alatt nyomott ún. fehér pénzt redukált értékben vásárolták meg, ugyanakkor annak elfogadását rendszeresen teljes, eredeti névértékében követelték.270 Mindenütt előforduló eset volt, hogy a rekvirálás során az elvett, lefoglalt termények, elhajtott jószágokok, ingóságok valós mennyisé483 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
