Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1916. év történései

működő, illetőleg csak a különálló iskola egyedüli tanítója felmentése érdekében volt hajlandó közbenjárni. Kovács József tanító olyan kül­területi egy tanerős iskolában tanított, melyhez a legközelebbi iskola 5 kilométerre volt. A tanfelügyelőség a felmentési kérelmet nem kívánta felterjeszteni, magának a városnak kellett megtennie az alábbi indokok alapján: a Kecskemét belterületi iskoláiban oktató 24 férfi tanító közül 11 főt, tehát a férfi tanerők 46%-át hívták be katonának. A tanító nélkül maradt osztály növendékeit nem lehetett a többi osztályban elosztani, mert valamennyi osztály túlzsúfolt volt. Sok hátrányt szenvedett a taní­tás a helyszűke miatt, mert a népiskolák helyiségeinek nagyobb részét katonai kórházi célokra vették igénybe. Női tanerőket sem lehetett min­den osztályban alkalmazni, pl. a korosabb iskolaköteles fiú gyermekek által látogatott osztályokban, mert a hadbavonultak családjaiban a csa­ládfő távolléte következtében a családi fegyelem felbomlott, s az ilyen tanulók között egy tanítónő rendet és fegyelmet tartani nem tudott.217 A honvédelmi miniszter nem mentett fel több kérelmezett rendőrt és rendőrségi tizedest. Felmentésükre a polgármester ismételten elő­terjesztést tett az alábbi indokolással. A város 170 000 hold területén teljesített szolgálatot a rendőrség. Megnövekedtek a rendőrség közigaz­gatási és háborúval kapcsolatos teendői is: például a sorozási idézések intézése, a behívójegyek kézbesítése, nyomozás a szökevény katonakö­telesek után, a rendőrség közreműködött a rend fenntartásában, igazolta a személyazonosságot a bemutató szemléken, előállította a katonaság részéről folytonosan igényelt fuvarokat, és egyéb dologi szolgáltatáso­kat. A polgármester indokolása szerint a feladatok ellátására nem volt alkalmas minden ember. Az amúgy is csekély számú rendőrségből 1916 márciusára negyvenen vonultak be katonai szolgálatra, az itthon-maradt néhány rendőr már eddig is erején felüli munkát végzett.218 Salamon Henrik árvaszéki iktató és iratkezelő hosszú gyakor­lattal bíró tisztviselő volt, akit a belügyminiszter felmentett.219 Szőke Gyula javadalmi ügyvivő Tormássy István felvigyázó felmentését kér­te, mivel az ügyek vitele csak így volt kivitelezhető. A hadbavonultak pótlására kisegítő munkaerőket alkalmaztak, azonban ők is bevonultak, így nem lehetett találni helyettesítésre alkalmas egyént.220 Kecskemét városi kocsisának felmentését kérte. A városnak három kétlovas fogata 45 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban

Next

/
Thumbnails
Contents