Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Törvénytelenségek, jogsértések, bűncselekmények - A megszálló román katonaság által okozott (anyagi) károk
mikor egy ily módon beszállásolt román tiszt a közélelmezési hivatal vezetőjét valamilyen sérelme folytán lakásán meg akarta korbácsolni, letartóztatta, majd szabadon engedte.217 Sok probléma forrása volt a katonai fegyelem lazaságának betudható kóborlás, alkalmi bűnelkövetés. A kecskeméti városparancsnok augusztus 29-i napi jelentésében olvasható például, hogy a román „pat- rulok” mellé beosztott magyar rendőrök gyakran tapasztalják, hogy a katonai járőrök a nekik kijelölt útvonalakról letérnek, szolgálati helyüket elhagyva szőlőkben, gyümölcsösökben garázdálkodnak. Az efféle eseteket kézben tartani a lehetetlennel volt határos, már csak azért is, mert a román járőrök mellé beosztott magyar karhatalmisták egyébként is alacsony, 16 fős létszámát felére szűkítette a katonai parancsnokság.218 Más alkalommal - feltehetően - éjjeli mulatozásból hazafelé kocsizó katonák lövöldöztek a levegőbe a vasúti átjárónál és a törvény- széki palota közelében, fölöslegesen felzavarva és megrémítve a lakosságot.219 Esetileg az is előfordult, hogy a parancs ellenére rekviráláson, külterületen való kóborláson kapott katonákat saját tisztjeik büntették meg. Egy himlőoltásra kiküldött orvosi bizottság volt a tanúja Katonatelepen annak, mikor egy román tiszt az úton egy üres kocsit hajtó katonával találkozott. Minthogy sem a kocsihajtásra, sem a kimenőre engedélye nem volt, az az egyértelmű benyomása támadhatott, hogy saját hasznára készül rekvirálni. A „rosszban sántikáló” katonát a tiszt a nála lévő lovaglópálcával oly súlyosan összeverte, hogy az még az eseményeket távolról figyelemmel követő orvosi bizottságban is megütközést keltett.220 Más esetben egy román őrnagy bántalmazott egy magyar nyomozót. A rendőrséghez kivezényelt katonatiszt - egy bizonyos Pop hadnagy - annyira felháborodott az eseten, hogy tettlegesen maga szolgáltatott „igazságot” a hadnagyon, mivel tettével lejáratta a román királyi hadsereg tekintélyét. A megszálló román katonaság által okozott (anyagi) károk A megszálló haderő minden erőforrás, érték, ingó és ingatlan vagyon fölött kizárólagos jogkörrel diszponált. Akár a stratégiai fontosságú nyersanyagok és élelmiszerek elosztását, akár a magántulajdonban okozott károkat tekintjük, összességében az a benyomás alakul ki a korszak 473 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
