Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A hadifoglyok helyzete
rendszerű barakkok létszám- és méretadatai helytállóak.158 A hivatalos cáfolatnak ellentmondanak azon jelentések és felhívások, melyek tömeges járványt és éhínséget vizionáltak, valamint a táborban eluralkodó nyomor és csüggedés enyhítéséért indultak. A főispáni hivatal a járási főszolgabírókat lakossági gyűjtésre szólította fel, a hiányzó, legszükségesebb cikkek beszerzése érdekében. A táborparancsnokság jelentése alapján nagy mennyiségű fehérneműre, ágyneműre és evőeszközre volt szükség, úgy mint: 2000 darab ing, 2000 alsónadrág, 100 darab lepedő, 100 darab párnahuzat, 100 darab szalmazsák, 800 darab csajka vagy mélytányér és evőeszköz. Sándor István polgármester gyűjtésre felhívó kérelmében kiemelte: „magyar nemzeti érdekből is szükséges egészségük fenntartására és megóvására a lehetőséget megadni, annál is inkább, mert azok [azaz a Vörös Hadsereg katonáinak] nagy része vagy közvetlen kényszer, vagy a viszonyok nyomása alatt lett a vörös hadsereg tagja, érzelmeik azonban nemzetiek,”159 Hasonló gyűjtésre való felszólítást és hirdetményt később is bocsátott ki a főispáni hivatal, ennek hozadéka azonban mind kevesebb volt, pedig a fogolytábor lakóinak élete megfelelő meleg ruházat nélkül, az őszi hidegek beálltával egyre nehezebb lett. Olyannyira, hogy érdekükben a kecskeméti fogolytábor ezredparancsnoka is szót emelt a főispánnál.160 1919 októberének közepén a fogolytábor román parancsnoksága a közellátási hivatalt a foglyok rendkívül hiányos, a tél átvészelésére abszolút alkalmatlan felszerelésének és ruházatának kipótlására hívta fel. Az igény tartalmaz a „barak fogolytábor” részére 40 db kályhát, 2000 db pokrócot és 4000 ember részére fehérneműt. A „honvéd laktanya fogolytábor” részére szükséges volt 1000 db pokróc és 2000 ember részére fehérnemű kiutalása. Ez utóbbi lehetett feltehetően az Abonyból átszállított internáltak fogva tartásának helye.161 Sanyarú sors várt arra a mintegy 360 fős162 tiszti karra is, akiknek őrizeti helyéül a reáliskola új épületét jelölték ki. Amint egy, tűzifajuttatás címén a városhoz intézett kérvényből kitudódik, a fogolytáborban elszállásolt tisztek túlnyomó többsége az évszaknak megfelelő meleg ruhát nélkülözte. A gyűjtőtábor 35 szobából állt, melyek nemcsak fűtet- lenek voltak, de az épület ablakai is hiányosak voltak, ezért „a hidegebb idők beálltával a szobákban tartózkodás mindinkább tűrhetetlenebbé 459 ,Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.'" Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
