Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - Nyersanyagok, energiahordozók elosztása

több-kevesebb időre itt is le kellett állítani a gépeket, annak ellenére, hogy őrlendő gabona bőven akadt volna a folyamatos működéshez. A fahiány áthidalására a Gazdasági Gőzmalom igazgatósága előírta, hogy minden mázsa gabonához 15 kg tűzifát kellett bevinni, melynek árát a késztermékből visszatérítették.129 Az üzemek leállása miatt, becslések szerint, az ipari munkásság közül 1000-1200 fő veszíthette el kenyér- keresetét,130 mely Kecskemét szerény ipari kapacitásához mérten rendkívül nagy számadat volt.

A szénhiány, az oktatás, közlekedés, a mezőgazdasági termények feldolgozása és az ipari termelés gátlása mellett az egészségügyi ellátás terén is súlyos helyzetet teremtett. A sebesültek ellátása, az ínséges időkben mind jobban megszaporodó fertőző betegek kezelése sem volt megoldható fütő- és energiahordozó anyagok nélkül. „A városi kórházat a fűtőanyag hiánya a legnehezebb feladat elé állítja’’ — ismertette a válságos helyzetet a Kecskeméti Lapok újrainduló száma, 1919. október 26-án. A cikk szerzője, bár megjegyzi, hogy a város gyógyító intézménye az elmúlt évek során jelentős fejlődésnek indult, így nem csupán Kecskemét, hanem annak széles vidékének ellátó intézményévé is kinőtte magát, most a kórházat mégis a működés beszüntetése fenyegeti. Fűtőanyag híján a gyógyító intézmény több kórtermét be kellett zárni, jelentkező betegeket voltak kénytelenek elutasítani, mert a rendelkezésre álló csekély szénkészletből csupán a szülészeti és a mütőszobát lehetett kifüteni.131

A fennálló nyersanyagínség a polgári lakosság mindennapi életét is folyvást keserítette. A tüzifahiány a nagy háború, majd a forradalmak idején állandósult, de a román megszállás alatt - a szállítás, közlekedés megbénulása132 és a rekvirálások következtében - kétségbeejtő méreteket öltött: „ Jelentem [...] hogy a lakosság nemcsak téli tüzelőanyaggal nincs ellátva, - hanem már most sem képes az őrléshez és főzéshez szükséges tüzrevalót előteremteni’'’ - olvasható a csongrádi járás főszolgabírójának 1919. augusztus 23-án kelt jelentésében.133 „Első helyen említem a tüzelőanyag teljes hiányát. A malmokat hónapok óta az útszéli fákkal tüzelik, szükség volna hetenként 600 q szénre. Télire való fűtőanyag teljesen hiányzik, úgyszintén a főzéshez és kenyérsütéshez szükséges fa is, szükséges volna havonként 100 waggon tűzifa. [...] Gépolaj, czérna, eczet és fűszerfélékben szintén igen nagy a hiány, nemkülönben élesz453

„Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei