Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A hadsereg ellátása
forrása lett a lakosság körében. Az is igaz, hogy Bartha a rá bízott hatalmas feladat ellátásához sem megfelelő eszközökkel, pénzzel, sem kellő létszámú, szakmailag felkészült apparátussal nem rendelkezett, mivel többen, kiket megkeresett, visszautasították a számukra felkínált állást. Bonyolítja a viszonyok utólagos áttekintését, hogy korábban viszont a hivatalvezető utasította el több esetben is a hozzá átirányított munkaerőt. Tekintve a „megszállás okozta körülmények által létrehozott rendkívül nehéz és veszedelmes helyzetet”,105 rendkívüli vizsgálat elrendelésére szólította fel a városi tanács a főispánt a legfontosabb közhivatal háza táján. A testület a közélelmezési hivatal gabona- és lisztügyeinek áttekintésére Zimay Károlyt küldte ki, emellett javasolta a magánkézben lévő gabonakészletek - minden eszközzel való — kivizsgálását, és a teljesítési kötelezettségek tisztázását. A vizsgálatok során derült fény arra is, hogy augusztus 15. és szeptember 12. között a lakosság még csak a 2. heti lisztfejadagjához jutott hozzá, ráadásul ezt sem mindenki kapta meg (a vizsgálat ideje alatt még mindig folyt az elmaradt liszt kiosztása). A késedelem hátterében azonban nem a bürokrácia tehetetlensége állt, hanem a román hadsereg rekvirálásai. A megszállók az ellátatlan lakosság számára kiosztandó készleteket sem kímélve mindent zároltak, sőt, még a malmok hengereit is lefoglalták.106 Szeptember 11- én Bartha magához kérette a kecskeméti malmok vezetőit. A tanácskozáson részt vett a Kecskeméti Sertéshízlalók Gőzmalmi Rt. igazgatója, a Gazdasági Gőzmalom igazgatója, továbbá Lebovits Márton malomtulajdonos. A megjelent cégek képviselői egyöntetűen arról tájékoztatták Bartha Kálmánt, hogy a román katonai hatóságok a náluk lévő teljes gabona- és lisztkészletet, továbbá a teljes vámlisztmennyiségeket - melyből a város ellátatlan lakosságának élelmezését kellett volna biztosítani - lefoglalták és azonnali elszállításáról is intézkedtek. „Miután a román katonaság az összes befolyó vámlisztet lefoglalja és elviszi és ezen kívül minden hatósági közreműködés nélkül a termelőktől a gabonát elrequirálja, Kecskemét lakossága a legnagyobb éhínségnek van kitéve, amiért a felelősséget a közellátási hivatal nem vállalja és magáról elhárítja.”107 Az is előfordult, hogy az egyik Kecskeméten állomásozó hadosztály részére elkülönített készletet egy másik hadosztály vette zár alá, így a beszállítási követelésnek nem, vagy csak nagy áldozatok árán lehetett eleget tenni.108 445 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.'' Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
