Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Élet a román katonai fennhatóság árnyékában - A hadsereg ellátása
gyeimet a Kecskeméti Közlöny egy 1919. november l-jén megjelentetett írásában is: „Eltűnt a marhahús a piacról”,98 mely ha nem is volt Kecs- kemét-szerte beszerezhetetlen, mindenesetre a korábbiakhoz képest is igen ritka és drága portéka lett. Az élelmiszerellátás bajai mögött a radikálisan csökkenő készletek és megcsappant állatállomány mellett a fizetőeszközök terén tapasztalt teljes bizonytalanság, a „pénzmizéria” állt. Ennek számlájára volt írható, hogy a maximált árakon egyre nehézkesebben lehetett alapcikkekhez jutni. A közélelmezési hivatal állat- és húsosztályának jelentése szerint a húsellátás napról napra oly döbbenetesen csökkent, hogy 1919. október végén, sürgős intézkedés hiányában már a kecskeméti mészárosok iparának kényszerű beszüntetése is felmerült. A tarthatatlan helyzet legfőbb okozója itt is az volt, hogy a gazdák kizárólag kék pénzt voltak hajlandók elfogadni leadott jószágaikért, de azt is csak végszükségből, ha már takarmányból végképp kifogytak, mivel pénzüket a folytonos áru- és terményhiány miatt felhasználni úgysem lehetett.99 A helyben elő nem állítható közszükségleti és élelmezési cikkek kereskedelme és elosztása tekintetében - figyelembe véve a hiányzó szállítóeszközöket, a szabad kereskedelem korlátozását és a pénzkérdés megoldatlanságát - a magánkereskedő cégek mellett a hadsereg is megkerülhetetlen szerepet játszott. Segíthette, de hátráltathatta is a nélkülözhetetlen cikkekhez való hozzájutást. Kecskemét két közellátási hivatalnokát például 1919 szeptemberében azzal a megbízatással küldték Ceglédre, hogy ott a város számára sót vásároljanak. A tisztviselők megbízatásuknak nem tudtak eleget tenni, tudniillik az árut Cegléd és Nagykőrös megbízottai már azt megelőzően elszállították, mivel a kecskeméti parancsnokság elmulasztotta időben jelezni a város igényét.100 A hadsereg ellátása A megszálló katonai hatóságok részére előírt beszállításokkal kapcsolatban kezdettől fogva súlyos gondok adódtak. Egyrészről a megkívánt mennyiségben, az előírt úton és határidőkre lehetetlen volt beszerezni a románok által követelt termékeket, javakat. Másfelől a bizonytalanság kényelmetlen érzése is örökösen a közigazgatási vezetők feje felett lebegett, mivel az sem volt leszögezve, hogy pontosan mely szolgáltatások443 „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
