Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Szabó Bence: „Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte.” Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei - Út a háborús vereségtől a román katonai megszállásig - Kecskemét katonai megszállása
románok már itt voltak, s különösen mikor megszálló seregként előbb egy gyalog hadosztály jött Kecskemétre, figyelmeztetett Savu kapitány, Marculescu ezredes segédtisztje, kinek felesége magyar lány volt (talán Tahy) hogy e vadász hadosztállyal szemben óvatosak legyünk, mert veszedelmes helyzetekben Kun Béláék tiszántúli előretörése alkalmával is ezt a vadász hadosztályt vetették be, amely jelentékeny veszteséggel tisztázta a helyzetet a románok számára s ezért e csapat az eddigieknél vadabb lesz. Ennek némi nyomai azután mutatkoztak is eleget.”1 1919. augusztus 4-én, a román hadsereg kecskeméti bevonulása egy csapásra megsemmisítette a vármegye és a városi törvényhatóság önrendelkezését. Kecskemét és tágabb környezete feletti ellenőrzést a román királyi hadsereg 6. hadosztálya vette át. Szeptember folyamán a gyalogos egységet egy lovashadosztály is követte, ezt követően érkeztek a rettegett I. vadászhadosztály erői, mely átvette a katonai prefektúra feletti ellenőrzés feladatát. A tér-, ezred- és zászlóalj-parancsnokságokra osztódó katonai igazgatási rendben Olteanu hadosztályparancsnok jelentette a legfelsőbb és legbefolyásosabb tisztviselőt. A gyakorlatilag kormányzói jogköröket élvező tábornok döntésén, szándékán múlt sok minden, ami a polgári lakosság sorsát, életét érintette. A katonai bürokrácia a magyar polgári közigazgatásra rátelepedett, a meghonosodott közjogi rendszert önös érdeke szerint szabadon szabta át. A katonai erők alá gyűrt polgári „árnyékkormányzat” számára egyetlen hivatást rendeltek: a megszálló csapatok feltétel nélküli szolgálatát. A területtel rendelkező hadosztály - a hadijog általi felhatalmazásra hivatkozva8 - az ellenőrzése alá vont területen a közigazgatás határait és illetékességét kizárólagosan a saját katonai körzeti beosztáshoz igazította, ezzel a történelmi hagyományok során összeforrott igazgatási egységeket egyoldalúan és öncélúan széttagolta. A VI. divízió által megszállt övezet területi beosztásába olvasztották Kecskemét törvényhatósági jogú várost, Pest vármegye középső és déli részét, végül Csongrád vármegye északi járásait9. A törvényes közjogi berendezkedés felfüggesztése mellett sor került a nemzeti szuverenitás valamennyi princípiumának hatályon kívül helyezésére is. Ennek első jelét adta a román hadvezetés akkor, mikor utasításba adta a magyar közigazgatási szervek felett álló, kinevezési jogkörrel felruházott főispán haladéktalan megválasztását. 409 .Nincs már nékem ruhám, az oláh letépte, mikor a két karom a hazámat védte." Az 1919-es román megszállás kecskeméti eseményei
