Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1916. év történései
Tóth Szilárd s zabadságot megvonták és szigorúan megbüntették. Kecskeméten 1916. március végéig ilyen indokkal öt szabadságolt katonát hívtak vissza csapattestéhez.167A fölmentési javaslatokból világosan ki kellett, hogy derüljön, az érintett vállalatnál, hatóságnál hány alkalmazott volt a háború előtt, hány vonult be a háború folyamán tényleges katonai szolgálatra, hány egyén állt a felmentési kérelem időpontjában alkalmazásban, továbbá, hogy a felmentésre javaslatba hozott egyén mióta állt a vállalatnál, hatóságnál alkalmazásban. Azokat a kérelmeket, amelyekből a fenti adatok nem derültek ki, visszaküldték kiegészítésre.168 A főispán figyelmeztette a polgármestert, hogy azok tekintetében felmentési illetve szabadságolási javaslatok nem terjeszthetők fel, akik a seregnél vagy őrzászlóaljnál szolgáltak, vagy valamely kórház illetve lábadozó kötelékébe tartoztak.169 Több esetben előfordult, hogy a törvényhatósági személyzetnek a népfölkelési szolgálat alól felmentett tagjait elbocsátották munkakörükből, azonban ez időben nem lett jelezve, így a népfölkelési szolgálat alól továbbra is indokolatlan mentességet élveztek. Felhívták a törvényhatóság figyelmét arra, ha a felmentett tisztviselők közül bárkit elbocsátanak, azt haladéktalanul jelentsék be.170 1916. januártól a névtelen följelentéseket a hatóságok nem vették figyelembe. A katonai parancsnokságoknak a névtelenül érkező följelentések kivizsgálását megtiltották - adta hírül a Kecskeméti Lapok.171 Ettől függetlenül egy sor ügyben folytattak le vizsgálatot. Névtelen levélben jelentették fel Ladányi László, Beke Gyula és Réthey Gyula nagykereskedőket és katonai szállítókat azzal, hogy felmentésüket protekció miatt kapták meg. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy komoly gazdasági és kereskedelmi érdekből, nélkülözhetetlenség miatt mentették fel őket.172 A szabályok szerint felmentést csak hivatásos fűtők nyerhettek. Komáromi Ferenc mezőgazdasági kovácsot állítása szerint Sárközy Sándor fűtőként alkalmazta hadba vonulása előtt. Időközben azonban feljelentették, hogy nem fűtőként, hanem önálló kovácsmesterként dolgozott. A vizsgálat kiderítette, hogy csak 1905-ben, tehát kilenc évvel a mozgósítás előtt állt Sárközy Sándornál egy cséplési idényben alkalmazásban. A hivatalos szervek megtévesztésére az érintett beszerzett egy olyan hitelesített bizonyítványt, amely őt hivatásos fűtőként állította be. Az ügyet katonai érdek veszélyeztetése címén hivatalból ki kellett vizsgálni, alapos gyanú merült fel ugyanis, hogy nevezett a kato38
