Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Az 1915. év történései
szóbeli előterjesztésre szintén 14 napi szabadságot engedélyeztek.110 A nyár folyamán 14 nap szabadságot engedélyeztek a póttesteknél szolgáló mezőgazdasággal foglalkozó katonáknak.111 Nyilatkoztatták a várost, hogy a városban van-e még gépészre, illetve fűtőre igény. Kecskeméten és határában a szabadságoltakon kívül több fűtőre és gépészre nem volt szükség.112 Kormányrendelet szólította fel a polgármestert, hogy világítsa át ismételten azokat a városi tisztviselőket és alkalmazottakat, akik nélkülözhetetlenség címén fel voltak mentve a katonáskodás alól.113 Pótkeretben működő legénységnek sar- júkaszálásra és komlószedésre 14 nap szabadság volt engedélyezhető.114 Az ősz folyamán a cséplő gépészek és fűtők szeptember 30-án lejáró szabadságát október 15-ig, illetve október 30-ig meghosszabbították.115 A katonák szüreti szabadságot kaphattak.116 Egyéb őszi munkákra a szabadság maximuma két hét volt és ezt is csak a póttesteknél lévő katonák kaphatták meg.117 Különös méltánylást érdemlő esetekben azonban az önálló mezőgazdák, mezőgazdasági alkalmazottak, és a mezőgazda- sági célokhoz szükséges kovácsok és bognárok legfeljebb három hónapra kérhették felmentésüket.118 Foglalkozási ágra tekintet nélkül azon katonáknak, akik a háború kezdete óta megszakítás nélkül 6 hónapig a fronton voltak, 14 napi szabadságot engedélyeztek.119 A tanárok és tanítók bevonulása óta az oktatás állandó nehézségekkel küzdött. A gondok enyhítése érdekében a helyben szolgálatot teljesítő tanárok polgári foglalkozásukhoz visszatérhettek.120 A bankszféra problémáinak kezelésére a honvédelmi miniszter elrendelte a népfölkelési tényleges szolgálat alól felmentett pénzintézeti tisztviselők szolgálatból való esetleges kilépését.121 Az év végi kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt őszi szántás-vetés biztosítására a gőzekéknél és motorekéknél dolgozó mindazon gépészek és fűtők, akiket év közben szabadságoltak, szabadságuk lejárta után további intézkedésig helyükön maradhattak.122 1915-ben a város tanácsa, az egyes egyházak, vállalatok, kereskedők által kezdeményezett fontosabb felmentési ügyek áttekintése bepillantást enged a város háború alatti mindennapjaiba. A felmentési kérelmek 90%-a gazdálkodóktól és egyes iparos szakmák képviselőitől származott. Arra, hogy az egyes ügyekben a kérelemnek helyt adtak, avagy azt elutasították az iratokból nem mindig derült fény, ahol igen, ott az erre vonatkozó információt szerepeltettem. Kecskemét minden29 Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban
