Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)

Rigó Róbert: A kecskeméti sajtó az első világháború időszakában - A kecskeméti napilapok a háború alatt

Rigó Róbert

A Kecskeméti Lapok július 2-i száma szó szerint közölte Sándor István polgármester közgyűlés előtt elmondott gyászbeszédét. A másnapi szám közölte „Kecskemét részvéte” címmel a város közönsége nevében Sándor István polgármester és Győrffy Pál előadó a királyhoz intézett részvétfeliratát.

A július 4-i számban már tudósítottak a háborús hangulatról, „Bécs háborút akar a trónörökösért” címmel. A vezércikket Tóth László írta ebbe a számba „És mégse kell a háború” címmel, aki megérezte a tudósítások háborús hangulatát. Kijelentette, hogy „a háború réme kísért.” Beszámolt arról, hogy a lakosság, a lapok és a hadsereg bosz- szút, háborút akar, mindannyian a szerbek ellen uszítanak, miközben a fegyvergyártók és udvari szállítók már dörzsölik a tenyerüket a háborús megrendelésekre számítva. „

Sajnos a hangulat elkeseredett, lázas és izgatott, a nyugodtabb komoly hang kiáltó szó a pusztában.” Szerbia tényleg bűnös, de mégsem kell a háború - vonta le Tóth a következtetést, mert a háború mindig gyilkolást hoz és erőszakkal jár. Helyesen látta, hogy a háborúnak mindig vannak nyertesei, de a tömegek számára csapás. Leírta „még azok a rémek sem hatnak, amelyek a világháború képét támasztják fel.” Azt javasolta, hogy töltsék ki a bosszút a bűnös gyilkosokon, de ne legyen háború, mert a gazdaság a balkáni háború óta válságban van. „Erős és hangos a háborús hangulat, de a gondolkodás parancsolja, hogy fékezzük és csittitsuk.” [...] Felesleges, esztelen, elhibázott és embertelen lenne háborúval megtorolni a szarajevói merényletetLeírta, hogy a „mi szívünk is fáj, őszintén gyászolnak, de nem akarnak háborút, legyen a jövőre nézve szomorú tanulság a tragédia.”

A másnapi számban már részletesen írtak az új trónörökös pár Károly Ferenc József főherceg és Zita főhercegnő szeretetre méltó személyiségéről, tulajdonságairól. A július 7-i szám címlapon hozta Ferenc József király Tisza István miniszterelnököz írt köszönetét a magyarok kiállásáért, támogatásáért. A következő lapszámok nem foglalkoztak sem a merénylettel, sem a háborúval, helyette a város gazdasági életét nagymértékben meghatározó témákat tárgyalták: az aratást, a baracktermést és a gyümölcskereskedelmet.

282