Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Rigó Róbert: A kecskeméti sajtó az első világháború időszakában
Rigó Róbert S zíveskedjen tehát megfelelő módon intézkedni, hogy a lapokfeltétlenül alkalmazkodjanak a fennálló szabályokhoz, mert ellenkező esetben a legszigorúbb megtorlásnak teszik ki magukat”6 A főispán 1916. június 14-én érkezett távirata alapján, ismételten megtiltották, hogy a „harctéri helyzetet ismertető cikkekben mindennemű hadászati kombináció, lehetőségek latolgatása, ellenséges nyomulási irányoknak, vagy hadműveleti célok, távolságok említése tilos” Ismét hangsúlyozták, hogy a hadi eseményekről csak a hivatalos jelentések alapján lehet írni.7 A korábbi tiltásokat és figyelmeztetéseket követően 1915 februárjában ismét megtiltották a német katonaság déli hadszíntérre szállításáról szóló hírek közlését.8 Ennek ellenére a helyi lapokban mégis megjelentek ilyen tartalmú írások. 1915. május 29-én a polgármester mind a négy helyi lap szerkesztőségének a következőket írta: „a mai lapok mindenike olyan közleményt hozott, mely sajtó útján nyilvánosságra hozza, hogy Kecskeméten keresztül németországi csapatok nagyobb mennyiségben rendszeresen szállíttatnak keresztül és itt hosszabb ideig tartózkodnak.” Fentiekhez hozzátette, hogy ezek a közlemények a miniszteri rendeletek értelmében veszélyeztetik a hadviselés érdekeit, majd felkérte a szerkesztőségeket, hogy ilyen hírek közlésétől „a lapra nézve előállható súlyos következmények elkerülése érdekében szigorúan és következetesen tartózkodni szíveskedjék,”9 1916. július 18-án fordult elő először, hogy a főispán táviratában azt az utasítást adta, hogy a lapok szerkesztőit „élő szóval” kell tájékoztatni arról, hogy Mackensen német tábornagy vette át a déli orosz front parancsnokságát - de ezt a lapokban nem lehetett közölni.10 Ezután még néhány esetben fordult elő, hogy „élő szóval” kellett utasítani a szerkesztőségeket. Tilos volt a külföldi politikusok részéről a Monarchia lakóihoz intézett proklamációk közlése is." Nem lehetett írni az uralkodócsalád, magasabb rangú politikusok és jelentősebb katonai parancsnokok utazásairól, tartózkodási helyéről sem. Ezen információk közlését több táviratban is tiltották. 1917. április 17-én érkezett utasítás szerint „Őfelségének bárhová való utazásáról a hivatalosan leadott közleményeken kívül bármit is írni a fennálló szabályok értelmében szigorúan tilos.”12 A főispán táviratban értesítette a polgármestert a miniszterelnök azon rendeletéről, miszerint a „tényleges és nem tényleges állománybeli katonatisztek tollából eredő hadi eseményeket tárgyaló cikkek csak 270
