Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Tóth Szilárd: Sorozások és felmentések Kecskeméten, az I. világháborúban - Sorozások és felmentések a városban - Az 1914. év történései
Tóth Szilárd r eznem” - fogalmazott a kiáltvány.29 A külföldre szökött hadköteleseknek amnesztiát hirdettek.30 Őfelsége még 1913. május 2-án elrendelte, hogy mozgósítás esetén a katonaszökevényeknek amnesztiát kell adni. A mozgósítás bekövetkezett, így a katonaszökevények, valamint azok, akik a mozgósítás elől megszöktek, büntetlenül hazajöhettek.31 Július 30-án, csütörtökön délután „lélekemelőszívet-lelket megkapó szép ünnepély folyt le a vásártéren. Ezer és ezer katona esküdött fel a hűségre, kitartásra, s arra, hogy készek a hazáért meghalni. Két nagy oszlopban álltak fel a katonák, mikor elhelyezkedtek, halotti csendben kezdett beszélni Kovács József káplán. A múlt dicső képével bátorította a katonákat, az ősök vitézségének követését tűzte ki eléjük például. Végül megáldotta és megszentelte a harcba induló katonákat, akiknek Kukányi kapitány felolvasta az eskümintát, melyet ezer meg ezer torok őszinte lelkesedéssel ismételt. A nagyszámú közönség, melyet könnyekre fakasztott a gyönyörű jelenet, egetverő éljenzésben tört ki az eskü elhangzása után s percekig mámorosán tüntetett a király és a hadsereg mellett” - írta a Kecskeméti Lapok.32 A legnagyobb létszámhiányt a mozgósítás talán a rendőrség kötelékében idézett elő. A városi tanács Papp György főkapitánnyal együtt ezért elhatározta, hogy polgárőrséget szervez, amelybe sok gazda, fő- és középiskolai hallgató jelentkezett.33 A király és a kormány általános mozgósításra vonatkozó rendelete augusztus 1-jén érkezett meg Kecskemétre az alábbi szövegezéssel: „Az általános mozgósítás és a nép- fölkelők behívása legfelsőbb parancsra elrendeltetett,”34 A mozgósítási napok tárgyában a városnak megküldött távirat szerint az első mozgósítási nap és a népfelkelés elrendelése augusztus 4-re esett.35 A Kecskeméti Lapok kommentárja szerint az elrendelt mozgósítás semmiféle támadó célzatot nem foglalt magában, hanem kizárólag óvatosságból foganatosított intézkedésről volt szó a Monarchia elengedhetetlen védelme céljából. Ennek folytán a kiadott legfelsőbb parancsok végrehajtásául elrendelték az általános mozgósítást, a nem tényleges állományú egyének bevonulását, akik 24 óra alatt elindulni és a legrövidebb úton bevonulni voltak kötelesek. A király elrendelte a népfölkelést is, melynek hatálya kiterjedt az összes népfölkelésre kötelezett egyénre, tartózkodási helyre való tekintet nélkül. Az ajánlati lappal ellátott, népfelkelésre kötelezett egyének 18
