Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az itthon maradt családtagok segélyezése
Péterné Fehér Mária A z Országos Hadigondozó Hivatal 1917 novemberében be akarta gyűjteni a települések segélyezésre, hadigondozásra összegyűjtött pénzeit. Szerintük a központosított pénzzel a hadigondozás céljait egységesen lehet megoldani, a segélyezésre szorulók részére egzisztenciát biztosítani. Kérték átutalni a pénzt. Sándor István nem így látta a dolgot. A városban rendelkezésre állt mintegy 71 000 korona összeg, helyi adakozók apró tételeiből gyűlt össze, s: „oly kifejezett szándékkal adományozták, hogy az a város által közgyűlési határozattal létesített rokkant, özvegy-, ill. árvaalap gyarapítására szolgáljon, s az a városi tanács kezelésében a háborúban megrokkant kecskeméti katonák, illetve hősi halált haltak özvegyei és árvái gyámolítására fordíttassék. [...] A helyi lehetőségek kihasználása, a gyors segítségnyújtásban rejlő előny csak úgy biztosítható, ha a megfelelő tőke helyben áll rendelkezésre.”378 1918 januárjában a hadisegélyben részesült családok száma 6450 volt Kecskeméten.379 A városi Népiroda 1918 elején is jelentést tett a lakosság érdekében végzett előző évi munkájáról. Szóbeli tanáccsal, útbaigazítással láttak el és a hadifogságban lévő hozzátartozóknak levelet írtak 1917-ben 14 770 esetben (ebből a szóbeli útbaigazítás 9745 esetet tett ki).380 A Népirodának nagy szerepe volt abban, hogy a hadbavo- nultak hozzátartozói jó tanácsokkal lettek ellátva. Köszönhető volt ez elsősorban balásfalvi Kiss Ferencnek, az iroda vezetőjének. A háború során számos kecskeméti egyesület rendezett műkedvelő színielőadásokat, hangversenyeket, tartott előadásokat, teadélutánokat, s bevételeik 50%-át segélyezési célra utalták. (1918. január 28-án pl. a Jótékony Nőegylet rendezett színielőadást. Tiszta jövedelmük 4091 korona volt, melynek felét a Vörös Kereszt Egyletnek adták át.)381 Magánszemélyek is rendeztek gyűjtést a szegény családok megsegítésére. Sándor István polgármester Papp István tanítónak és Tajthy Sándor bugacmonostori gazdálkodónak mondott levélben köszönetét emberbaráti tevékenységükért, hogy a hadiárvák számára 1147 korona 68 fillért gyűjtöttek.382 Belügyminiszteri rendelet intézkedett azokról a törvénytelen gyerekekről, akik a háború alatt olyan időben születtek, amikor a férj huzamosabb katonai szolgálata folytán kizárt volt, hogy a férj a természetes apa. Az ilyen gyerekeket a menhelyeknek be kellett fogadni. 200
